A. Metszetek és grafikák

A 1.

Kalazanci Szt. József imádkozik

Petrus Miotte (Róma), 1650/1652

papír, rézmetszet, fekete keretben; 30 × 45 cm

Jelzése: „Petrus Miotte Burgundus Sculp.”– A keretdíszen belül körirat: „Venerabilis Servvs Dei P. Ioseph A Matre Dei olim cognominatvs Calasanctivs Hispanvs Cler. Reg. Pavp. Matris Dei Scholar. Piar. Fvndator Pie Mortvvs Romae apvd S. Pantaleonem aetat. An. LXXXXII. viii. kal. sept. an. Dni. MDCXLVIII.” – A kép alján két sornyi töredék: „[---] mo ac[---]vir[---] MA[---] Tit. S. Patri ad Vincula s. r. e. Presbyten Cardinali Ginetto [---] D. N. Papae Vicario.” – Fölirat a képkereten: „Imago B. Iosephi Calasanctii A.M.D. fundatoris Scholarum Piarum in hac domo Podolinensi miraculo illustrata, nam incendio totam civitatem et collegium hoc devastante ipsa in primo aditu supra fores pendens inter flammas illaesa permansit A. D. 1684 die 10 8bris similiter permansit illaesa in eodem incendio altera imago, quae nunc est in ecclesia in suo altari eiusdem B. Patris.”

Eredete: Podolin, piarista rendház (1922-ig).

Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény (2010-től kihelyezve a levéltárba)

Repr.: MI, Sk 11, 9; Sk 15, 1a. – vö. A piarista diák kis kalauza, 7. kiad., Budapest, 1943, címlap előtt. PM 1992, 3. kép.

A kép felső csúcsán a piarista Mária-embléma, alul Marzio Ginetti kardinálisnak, a rend protektorának (1644–1671) címere látható, aki a pápa római vikáriusaként 1650-ben megindította meg Kal. kanonizációs eljárását. Tituláris templom 1646-1652 között a római S. Pietro in Vincoli volt (korábban és később más titulust viselt). Neki szól az alul töredékesen olvasható dedikáció is. Kal. ábrázolásának ahhoz a típusához tartozik, amelyen a szent szandálban térdel egy oltár, illetve a római Madonna Dei Monti kegykép előtt. Giovanni Carlo Caputi följegyzései szerint az első ilyen képet Giovanni Barberino festette 1648-ban (vö. Picanyol, Leodegario, De origine primarum S. Josephi Calasanctii imaginum, in EphCal 2[1933], 151-157). – A Magyarországra eljutott Kalazancius-ábrázolások legkorábbi fönnmaradt példánya. A podolini rendházban volt kifüggesztve, ahol rendházat pusztító 1684. okt. 10-i tűzvész után is épségben megmaradt, csupán megbarnult a tűztől és füsttől. Ezt követően készült aranyozott felirattal ellátott fekete kerete, amely megörökítette a csodás eseményt. A papír szélének égési nyomait a metszet körüli felületeken fehér festékkel eltüntették. Podolinból Szepesi Bódog, az utolsó piarista házfőnök vitte magával 1922-ben Sátoraljaújhelyre, ahonnét hamarosan Budapestre került (vö. A podolini társháztól átadott tárgyakról leltára, Szepesi Bódog mint átadó és Vidákovich Dániel sátoraljaújhelyi hf. mint átvevő aláításával, 1922. nov. 21: PMKL, MTÚL, Tart. lev., 1922/Podolin/1341).

A 2.

Kalazanci Szt. József (vera effigies)

Giuseppe Maria Testana (1648–1679c, Róma), 1670/1675

papír, rézmetszet; 22,5 × 14,7 cm

Jelzése: „Ioseph M[ari]a Testana delin. et sculp. Romae Superioru[m] permissu.” – Fölirat: „Vener. Seruus Dei P. Ioseph a Matre Dei, olim Calasantius, Aragonensis, Clericoru[m] Pauperu[m] Matris Dei Scholarum Piarum Fundator. Obijt Romae an. 1648. 25. Aug. aetat. 92.”

Beatificationis et Canonizationis P. Ioseph a Matre Dei ... Animadversiones ... super dubio An constet de Virtutibus Theologalibus, et Cardinalibus in casu, et ad effectum de quo agitur, Romae, 1714 (PKK, 18/8/3).

Repr.: DKMGy.

A metszetnek létezik egy másik változata is Pere Abadal spanyol (katalán) rézmetszőtől (Moiá, 1684), amelyen Kal. mögött balra asztali kereszt és gyertya látható.

A 3.

Kalazanci Szt. József a Konstitúciókat írja

Vincentius a S. Maria (Róma), 1691

papír, rézmetszet; 28 × 17,8 cm

Jelzése: „Vinc. a S. Maria S. P. in[venit] et sculp. – Romae superioru[m] Persmissu 1691.” – Fölirat a kép alatti kartusban: „Ven: Servus Dei P. Ioseph Calasanctius Nobilis Aragonensis Clericor[um] Regul[arium] Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum Fundator”.

Beatificationis et Canonizationis P. Ioseph a Matre Dei ... Positio super dubio An, et de quibus miraculis constet in casu, et ad effectum, de quo agitur, Romae, 1713 (PKK, 18/8/4).

Repr.: DKMGy.

A 4.

Kalazanci Szt. József a Konstitúciókat írja

Vincentius a S. Maria (Róma), 1690/1700

papír, rézmetszet; 12,2 × 6,4 cm

Jelzése: „Vinc. a S. Maria S. P. inventor et sculp. Romae Superioru[m] Permissu”. – Fölirat a kép alatti kartusban: „Ven. Seruus Dei P. Ioseph a Matre Dei olim Ioseph Calasanctius Nobilis Aragone[n]sis Clericor. Regul. Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum Fundator.”

[Foci, Ioannes Franciscus a S. Petro], Synopsis Constitutionum Religionis cleric. Regular. Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum, Romae, 1698 (PKK, Kecskeméti rendház könyvei, K-241).

Repr.: DKMGy.

A 5.

Kalazanci Szt. József a Konstitúciókat írja

ismeretlen mester, 1718

papír, rézmetszet; 11,4 × 6,8 cm

Fölirat a kép alatti kartusban: „Ven. Servus Dei P. Ioseph a Matre Dei olim Ioseph Calasanctius Nobilis Aragone[nsi]s Clericor. Regul. Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum. Fundator.”

a) [Passante], Augustinus a Div. Thoma Aquinate, Constitutiones clericorum Regularium Matris Dei Scholarum Piarum Glossis, et Commentariis Illustratae, Viennae, typis Joan. Bapt. Schilgen, Univ. Typogr. [1718] (PKK, 8/6/16); b) Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: DKMGy. HB, Sk 146, 2 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 2 (Tahin Gyula, 1992).

Vincentius a S. Maria metszete (A 4) nyomán készült, föltehetően Közép-Európában.

A 6.

Szentéletű piaristák portréi

C. Varena–Jakob Hoffmann und Herrmund, 1697

papír, rézmetszet; 11,3×6,8 cm

Jelzése: „C. Varena del.” – Iac. Hoffman[n] et Hermundt sc.” A potrték fölirata_ „V. P. Iosephus a M[at]re Dei Schol. pi: Fund.” „V. Petrus a Nat. B. V.” V. P. Glycerius a Chr[ist]o”.

[Schubarth], Martinus a S. Brunone, Astrea judex asseclarum mundi ad coelestes agni nuptias admitti postulantium causas examinans refellens, sive de coelo consequendo familare colloquium: Carmine elegiaco in tres libros cum figuris aeneis partitum, cui succedit, mantissae loco Vertumnus vanitatis, Brunae, excudebat Franciscus Ignatius sinapi, 1697 (PKK pld.: P 12/3/27).

Repr.: DKMGy.

Martin Schubarth (Martinus a S. Brunone) Brünnben kinyomtatott verseskötetének címlapját a piarista rend három szentéletű tagjának (Kalazanci Szt. József, Pietro Casani, Glicerio Landriani) képe díszíti.

A 7.

Kalazanci Szt. József könyvekkel és Szűz Mária képével

ismeretlen mester, 1700/1710

papír, rézmetszet, 19 × 15 cm

Fölirat: „Ven: P: Joseph a Matre DEI /:Nobilis de Calasanz:/ Hispano-Aragonensis, Institutor Cleric: Regul: Matris Dei Scholarum Piarum, obijt Romae ad S: Pantal: A[nn]o 1648. die 25. Aug: aet: 92.” – A nyitott konyvek föliratai: „Constitutiones Cler: Regul: Matris Dei Schol: Piaru[m] a Paulo V. approb: a Greg. XV. Confirm.” – „Bonitatem et Disciplina et Scientiam doce me Ps: 118. V: 66. Tibi derelictus est pauper Ps: 9. v: 38.” – „O[mn]ia ad pietatis Incr[e]m[en]tu[m] B. V. honorem n[ost]ram, et proximi utilitatem, ac salutem.”

[Armini], Alessio della Concezione, Vita del Servo di Cristo P. Gioseppe della Madre di Dio nobile Aragonese, Fondatore, promo Generale, e Propagatore della Religione … delle Scuole Pie, Viennae, 1712 (PKK/P 10/3/7, a címlap elé beragasztva, poss.: Bibl.. Nicolsburg. Sch. P., Alexius Horányi, Bibliotheca Pestiensis Sch. P.).

Repr.: DKMGy.

A metszet Giovanni Morandi festményének (Róma, San Pantaleo rendház) színvonalas átalakítása, új elemekkel (több könyv, Mária-kép, asztali kereszt) kiegészítve. Alkotója a reneszánsz reprezentatív portréfestészet hagyományait követve Kal. alakját kockás padlóra és függönnyel határolt zárt térve állította.

A 8.

Kalazanci Szt. József (vera effigies)

jelzés nélkül, 1700/1740

papír; rézmetszet, 11,1 × 6,2 cm

Fölirat a kép alatti kartusban: „Vera Effigies Servi Dei P. Josephi Calasanctii a Matre Dei Relig: Schol: Piarum. Fund: Obijt Romae die 25. Aug. A[nn]o 1648 Aetat: suae 93 cujus Beatif. agitur apud S. Sedem”

Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: HB, Sk 146, 1 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 1 (Tahin Gyula, 1992).

A 9.

Kalazanci Szt. József remeteszakállal

Christoph Weigel d. Ä. (1654–1725, Nürnberg), 1725

papír, rézmetszet, 13,1 × 20,1 cm

Jelzés (a kötetben a 85. képen): „C. Weigel exc.” – A kép alatt: „Vener. Josephus a Matre Dei. – Aragonius, nobili genere Calasanctiorum Petraltae natus, Philosophiae, Jurispridentiae, ac Theologiae laurea decoratus, Religionem Clericorum Regularium pauperum Matris Dei Scholarum piarum erexit Romae A. 1597. â Gregorio XV. approbatam A. 1621. Deiparae cultui et pauperibus pueris in pietate et literis instruendis addictissimus. Obiit 25. Aug. 1648. aet. 92. plurimis ante et post mortem miraculis coruscans. – 84.”

[Pfeiffersberg, Carolus SJ], Columnae militantis ecclesiae sive Sancti, et illustres viri … aeneis figuris excusi, elogiis dilicidati, Nürnberg, 1725, 84. kép (PKK, 47/8/14).

Repr.: DKMGy.

A metszet Kal.-t a valóságtól és az ikonográfiai hagyománytól eltérően és tévesen hosszú remeteszakállal ábrázolja.

A 11.

Kalazanci Szt. József (vera effigies)

Antonio Pazzi (1706–1766c, Firenze), 1735

papír; rézmetszet, 11,1 × 6,2 cm

Jelzés: „P. APazzi [!] sculp.”. – Fölirat a kép alatti kartusban: „Ven. Dei Servus P. Ioseph Calasantius Cler. Reg. Paup. Matris Dei Schol. Piar. Fundator”.

[Talenti, Vincenzo], Compendio istorico-cronologico dell vita del Ven. Padre Giuseppe Calasanzio, Firenze, stamperia di Sua Altezza Reale, 1735 (PKK, P 12, 5/15).

Repr.: DKMGy.

A 12.

Kalazanci Szt. József megdicsőülése

Gottfried Bernhard Göz (1708–1774, Augsburg), 1748

papír, rézmetszet; 17 × 11 cm

Jelzése: „C[um] Priv[ilegio] S[acrae] Caes[areae] M[aijestatis] Godef. Bernd. Göz S. Caes. M. A. Pict. et Sculp. inv. et fecti. A[ugustae] V[indelicorum]”. – Fölirat fölül: „B. Iosephus Calasanctius Clericor: Regular: Scholar: Piarum Fund:”. – Alul szalagon: „Mortuus est A. 1648. die 25. Augusti, Beatoru[m] Confessorum Catalogo Solemniter adscripto A. 1748. die 18. Aug. vitae[---?] et post mortem miraculis coruscans[?], Cujus in Theologicarum, et Cardinalium virtutu exercitio quondam flagrans suum[?] cor hodiedu[m] incorruptu[m] et sanguine manans Romae adservatur. Festus Ei dies agitur 27. Aug.”

Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: DKMGy. Vö. Szilárdfy Zolán, A magánáhitat szentképei a szerző gyűjteményéből, I, Szeged, 1995 (Devotio Hungarorum, 2), n° 455; PM 2010, 599, n° 7.

A metszeten a felhőn lebegő Kal. Szent Szűz Máriához imádkozik, aki a kalazanciusi ikonográfiában kivételesen a gyermek Jézus nélkül, napba öltözött asszonyként jelenik meg. Feje fölött a csillagok talán Kal. kedves imádságára a „tizenkétcsillagú koronára” utalnak. A szent két oldalán egy-egy puttó tartja romlatlan szívét és nyelvét. Alul balra egy iskolásfiú olvas, jobbra pedig a Kal. által visszautasított főpapi jelvények (bíborosi kalap, pásztorbot, stb).

A 13.

Kalazanci Szt. József (vera effigies)

Joseph Anton Lidl (Bécs), 1748/1750

papír, rézmetszet, 17,5 ×11,5 cm

Jelzése: „Jos: Ant: Lidl sc. Viennae Austr.” – Fölirata: „B. Josephus Calasantius a Matre Dei Cler[icor]um Regul[ari]um Scholarum Piarum Fundator, cujus cor et lingua post seculum incorrupta reperta sunt. Festum ejus die 27. Augusti celebratur ” – Fölül: „Qui fecerit et docuerit: hic magnus vocabitur in regno coelorum. Matth. C. 5.”

Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény

Repr.: DKMGy.

A metszet Kal. portréját kicsiny ovális keretbe helyezi, körülötte fölül romlatlan szíve és nyelve, alul papi birétuma, a tisztaságra utaló liliom, és a visszautasított főpapi jelvények (pallium , infula, bíborosi kalap) láthatók.

A 14.

Kalazanci Szt. József romlatlan szívével

ismeretlen mester, 1749

papír, rézmetszet, 13,8 ×8,9 cm

Fölirata: „B. Iose. Calasantius a Matre Dei Cler: Regul: Piar: Schol: Fund: Cujus honori dies 27. Augusti designata est.” – „Cor et lingua B. P a centum annis incorrupta.”

Talenti, Vincentius, Compendium historico-chrnologicum vitae, rerumque gestarum Beati Patris Josephi Calasanctii, Posonii, typ. Francisci Royer, 1749 (PKK, duplum; Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola Könyvtára).

Repr.: DKMGy.

A metszet Kal. portréját kicsiny oltárféleségen, oltárképként jeleníti meg. A szent reverendája alól, szívéből lángok csapnak kis. Az oltárasztalon a romlatlan szívet tartlmazó edény, papi birétum és a visszautasított főpapi jelvények (bíborosi kalap, infula, pásztorbot). Balra két diák láthat, egyikük nyitott könyvet tart, másikuk liliomot tesz az oltárra. Jobbra a földön páncélsisak.

A 15.

Kalazanci Szt. József asztali kereszt előtt Szűz Máriával

Franz Leopold Schmitner (1703–1761), 1748/1750

papír, rézmetszet; 13,8 × 7,8 cm

Jelzése: „Silverius a S. Ter. f[acere]. C[uravit]. – F. L. Schmitner sc. Viennae.” – Fölirata kép alatti kartusban: „S. Iosephus Calasantius a Matre Deu Scholarum Piarum Fundator”.

Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: HB, Sk 146, 9 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 9 (Tahin Gyula, 1992).

Giovanni Morandi festményének (Róma, San Pantaleo rendház) másolata , föltehetően az Armini-féle metszet (A 7) nyomán, térdképé alakítva. Mivel a metszeten jelzett mester, Schmitner 1761-ben, a megrendelő, Silverius Seyer a S. Theresia pedig 1764-ben hunyt el (vö. Fischer, Karl A. F., Verzeichnis der Piaristen der deutschen und böhmischen Ordensprovinz / Catalogus generalis Provinciae Germanicae et Bohemicae Ordinis Scholarum Piarum, München, 1985, 165), a kép még a szenttéavatás előtt kellett, hogy keletkezzen, tehát a „B. Josephus” föliratot utólag javították „S. Josephus”-ra.

A 16.

Kalazanci Szt. József megdicsőülése

Joseph Sebastian Klauber (1700–1768)–Johann Baptist Klauber (1712–1787?, Augsburg), 1748/1750

papír, rézmetszet; 13,5 × 9,2 cm

Jelzése: „C[um] P[rivilegio]. S[acrae] C[aesareae] M[aijestatis]”. – Klauber Cath. sc. et excudit Aug.[ustae Vindelicorum].” – Fölirat: „B. Iosephus a Matre Die, Calasanctius Aragon: Cleric. Regul: Pauperu[m] Matris Dei Schol: Piarum Fund: prim[us] Generalis”. – Bal oldalon: „Vineas plantabitis amantissimas. Amos. 5 v. 11.” – Jobb oldalon: „Sinite parvulos venire ad me. Marc. 10. v. 14.” A piarista címerből kitömlő fénysugárban: „Tibi derelictus est pauper, et orphano tu eris adiutor. Psal. 9. v. 14.”

Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény

Repr.: HB, Sk 146, 10 (Tahin Gyula, 1992). DKMGy. – Vö. PM 1992, 10 (Tahin Gyula, 1992); PM 2010, 599, n° 7.

Az össztett kompozícióban a fiatalos Kal. mellképét egy felhőn ülő iskolásgyerek tartja, társa pedig egy könyvbe ír. Fölül Szűz Mária, piarista címert tartó angyal, a Konstitúciókat tartó puttó. Alul balra a föltámadt Jézus és az Egyházat (Ecclesia) megszemélyesítő alak várja egy szőlőskertben Kal.-t, akit egy angyal és rendtársai kísérnek. Alul jobbra Kal. elhivatásának jelenete, amint az utcán játszó gyerekek között mennyei szózatot hall („Tibi derelictus est pauper, et orphano tu eris adiutor”). Legalul az elutasított püspöki jelvények. – Szilárdfy Zoltán saját jelzés nélküli (levégott aljú) példánya alapján Gottfied Bernhard Göz műhelye munkájának vélte (Szilárdfy, 1992, 30).

A 17.

Kalazanci Szt. József diákokkal és romlatlan szívével a Szűzanya előtt

ismeretlen mester (Bécs?), 1748

papír, rézmetszet; 11,8 × 7,3 cm

Fölirata: „Der Selige Josephus Calasantius a Matre Dei, Stifter der From[m]en Schulen, dessen Herz und Zung nach 100 Jahr unverwesen befunden worden”.

[Talenti, Vincenzio], Kurz verfaßte Lebens-Geschicht Des Heiligen Diner gottes Josephi Calasanctii a Matre Dei ... aus dem Welschen in das Teutsche übersetzt [von Silverius Seyer a S. Theresia], Wien, Franz Andre Kirchberger [1748] (PKK 12/5/7, poss: „Jacobi Valero”).

Repr.: DKMGy. PM 2010, 598, n° 6.

A metszeten Kal. felhőkből kimelekedve lángoló szívét nyújtja a Szűzanya felé. Körülötte, a felhőkön szinte minden attribútum megtalálható: iskolásgyerekek, kereszt, liliom, nyitott könyv (Konstitúciók), papi birétum, félretett püspöki infula, pásztorbot, puttó, a rend címere (Mária monogrammja).

A 18.

Kalazanci Szt. József az oltár fölött megjelenő Szűzanya előtt térdel

ismeretlen mester, 1748

papír, rézmetszet; 12,1 × 6,3 cm

Fölirata alul: „B. Josephus Calasanctius a Matre Dei Clericorum Regularium Scholarum Piarum Fundator.” – Fölirat fölül: „Tibi derelictus est pauper, Orphano tu eris adjutor. Psalm: 10. v. 14.”

Talenti, Vincentius, Compendium historico-chrnologicum vitae, rerumque gestarum Beati Patris Josephi Calasanctii, Posonii, typ. Francisci Royer, 1749 (PKK, duplum).

Repr.: DKMGy.

A képen Kalazancius oltár előtt térdel, amely fölött Szűz Mária lebeg, a felhőkből pedig rózsák hullanak, utalva arra a látomásra, amely Kal. földi élete utolsó napjaiban történt, amikor Mária a Madonna dei Monti alakjában jelent meg, és megígérte, hogy a piarista rend ismét fölvirágozik. A kép Kal. korai ábrázolásainak azon kompozícióját másolta, amelyet elsőként Giovann Barbarigo készített 1648-ban (vö. Picanyol, Leodegario, De origine primarum S. Josephi Calasanctii imaginum, in EphCal 2[1933], 151-157). A metszetnek két további, megtévesztésig hasonlító változata is létezik, amelyeket Joseph Anton Lidl szignált (A 19, A 46).

A 19.

Kalazanci Szt. József az oltár fölött megjelenő Szűzanya előtt térdel

Joseph Anton Lidl (Bécs), 1749

papír, rézmetszet; 12,2 × 6,4 cm

Jelzése: „I. A. Lidl sc. V.”. – Fölirata alul: „B. Josephus Calasanctius a Matre Dei Clericorum Regularium Scholarum Piarum Fundator.” – Fölirat fölül: „Tibi derelictus est pauper, Orphano tu eris adjutor. Psalm: 10. v. 14.”

Talenti, Vincentius, Compendium historico-chrnologicum vitae, rerumque gestarum Beati Patris Josephi Calasanctii, Posonii, typ. Francisci Royer, 1749 (PKK, duplum).

Repr.: DKMGy.

Egy jelzetlen metszet (A 18) másolata.

A 20.

Kalazanci Szt. József a Konstitúciókat írja

Zeller Sebestyén (Pozsony), 1749

papír, rézmetszet; 11,5 × 6,5 cm

Jelzése: „Se. Zeller Sc. Posonij”. – Fölirata: Beatus Josephus Calasanctius a Matre Dei Scholar Piar. Fundator Natus 1556 in Aragonia; Obijt Romae 1648. Aetatis 92.”

Talenti, Vincentius, Compendium historico-chronologicum vitae, rerumque gestarum Patris Josephi Calasanctii, Posonii, typ. Francisci Royer, 1749 (PKK, P 35/7/20 és számozatlan duplum).

Repr.: DKMGy.

Zeller metszetének első (talán korábbi) változata, amely Kal.-t felfelé tekintve, szakállasan ábrázolja. (A másik változat: A 21.)

A 21.

Kalazanci Szt. József a Konstitúciókat írja

Zeller Sebestyén (Pozsony), 1749

papír, rézmetszet; 11,5 × 6,5 cm

Jelzése: „Se. Zeller Sc. Posonij”. – Fölirata: Beatus Josephus Calasanctius a Matre Dei Scholar Piar. Fundator Natus 1556 in Aragonia; Obijt Romae 1648. Aetatis 92.”

Talenti, Vincentius, Compendium historico-chronologicum vitae, rerumque gestarum Patris Josephi Calasanctii, Posonii, typ. Francisci Royer, 1749 (PKK P 12/5/17).

Repr.: DKMGy.

Zeller metszetének második (talán javított) változata, amely Kal.-t szakáll nélkül szemből ábrázolja. (Az első változat: A 20.)

A 22.1-11.

Történetek Kal. életéből

Lidl, Johann Jakob (Bécs), 1758

metszetsorozat

Jelzés a 8. képen: „I. Lidl sc. V.”

[Terzoli, Stephanus a S. Paulo], Pietas in adolescentibus excitata exemplis, et beneficentia Beati Josephi Calasanctii a Matre Dei Clericorum Regularium Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum fundatoris, Pestini, 1758 (PKK, 7/5/52 [R287]).

Stefano Terzoli (Stephanus a S. Paulo, 1681–1754) firenzei piarista 1747-ben kis könyvecskét adott ki, amelyben tíz történetet írt le olaszul és latinul Kalazanci Szent József életéből (La pieta risvegliata nei giovani dagli esempi e delle grazie del Ven. Padre Giuseppe Calasanzio Fondatore delle Scuole Pie, Firenze, 1747). A könyvecskéhez Giuseppe Zocchi (1711–1767) firenzei művész 11 képet rajzolt és metszett. Terzoli művét 1758-ben Eitzenberger Ferenc Antal pesti nyomdájában is kinyomtatták, méghozzá egy-egy latin, magyar és német nyelvű füzetben. A pesti kiadáshoz is tartoztak metszetes képek, készítőjük Johann Jakob Lidl (1696–1771) bécsi mester volt. Metszetei azonban nem eredeti alkotások, hanem Zocchi képeinek meglehetősen pontos másolatai. A metszeteket külön lapokra nyomták, és a számozott oldalak közé kötötték. Nem minden példányba kerültek azonban képek. Az Országos Széchényi Könyvtár és a budapesti PKK példányai közül csupán egyetlen latin nyelvű füzetecske tartalmazza a képeket is. (Vö. [Terzoli, Stefano], Buzgó ahitatosság, mellyet bóldog Calasanctius Josef … maga Istenes példa-adásival, és sok rendbéli Jó-tételivel, az Ifjúságban fel-ébreztett, Pest, 1758 = mek.oszk.hu/01300/01373). – Lidl metszetei többé nem kerültek fölhasználásra, de Zocchi metszetei ismét megjelentek a La pieta risvegliata újabb kiadásában (Firenze, 1819), és előképül szolgáltak Juan Cayetano Losada spanyol könyvének (Epítome de la vida del hérore espanol San José Calasanz, Madrid, 1856) néhány illusztrációjához (II, III, IV, XXII, XXVII) is.

A 22.1.

Történetek Kal. életéből (címlap): Kal. istenfélelemre tanítja a diákságot

Lidl, Johann Jakob, 1758

papír rézmetszet; 13,8 × 8 cm

Fölirat: „B. Josephus Calasanctius a Matre Dei Cler. Regul. Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum Fundator.” – Az angyal által tartott szalagon: „Venite fily audite me timorem domini docebo vos”.

Repr.: DKMGy.

A 22.2.

Történetek Kal. életéből (1): A gyermek Kal. megharcol az ördöggel

Lidl, Johann Jakob, 1758

papír rézmetszet; 13,8 × 8 cm

Fölirat: „.B. Josephus Calasancrius puer necem malo daemoni parat.”

Repr.: DKMGy.

A 22.3.

Történetek Kal. életéből (2): A gyermek Kal. vele egykorúakat tanít

Lidl, Johann Jakob, 1758

papír rézmetszet; 13,8 × 8 cm

Fölirat: „B. Josephus Calasanctius puer aequales docet”.

Repr.: DKMGy.

A 22.4.

Történetek Kal. életéből (3): A gyermek Kal. jövendöl atyjának

Lidl, Johann Jakob, 1758

papír rézmetszet; 13,8 × 8 cm

Fölirat: „B. Josephus Calasanctius puer praedicit quaedam Patri”.

Repr.: DKMGy.

A 22.5.

Történetek Kal. életéből (4): A gyermek Kal., hogy elkerülje a bűnt, elhagyja Valenciát

Lidl, Johann Jakob, 1758

papír rézmetszet; 13,8 × 8 cm

Fölirat: „B. Josephus Calasanctius puer, út peccati occasionem vitet, Valentia fugit”.

Repr.: DKMGy.

A 22.6.

Történetek Kal. életéből (5): Kal. papként mennyei szózatot hall és megalapítja a Kegyes Iskolákat

Lidl, Johann Jakob, 1758

papír rézmetszet; 13,8 × 8 cm

Fölirat: „B. Jos: Calas: sacerdos audit vocem e coelo demissam, et scholas pias fundat”.

Repr.: DKMGy.

A 22.7.

Történetek Kal. életéből (6): Kal. meggyógyítja Francesco Turchi kisdiák szemét

Lidl, Johann Jakob, 1758

papír rézmetszet; 13,8 × 8 cm

Fölirat: „B. Josephus Calasanctius restituit prodigiose oculum Francisco Turchi discipulo”.

Repr.: DKMGy.

A 22.8.

Történetek Kal. életéből (7): Kal. ismeri a diákok lelkiismeretének titkait

Lidl, Johann Jakob, 1758

papír rézmetszet; 13,8 × 8 cm

Fölirat: „B. Josephus Calasanctius habet Conscientiam discipulorum intime perspectam”.

Repr.: DKMGy.

A 22.9.

Történetek Kal. életéből (8): Kal. a megfulladt csecsemőt anyjának élve adja vissza

Lidl, Johann Jakob, 1758

papír rézmetszet; 13,8 × 8 cm

Jelzés: „I. Lidl sc. V.” – Fölirat: „B: Josephus Calasanctius Schol: Piar: Fund: suffocatum puellum matri vivum restituit”.

Repr.: DKMGy. – Vö. PM 2010, 597, n° 2.

Ezt jelenetet ábrázolja Domenico Corvi egy festménye (1767, Hartford, Wadsworth Atheneum Museum of Arts, vö. 250 Jahre Kirche St. Thekla: Die Piaristen auf der Wieden, Wien, 2006, 29), igen hasonló kompozícióban, továbbá Franz Anton Maulbertsch oltárképe a bécsi Maria Treu piarista templomban (1756, elveszett, vö. Biba, Otto, Der Piaristenorden in Österreich, Eisenstadt, 1975, 64, 81; vázlata: Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum, vö. Franz Anton Maulbertsch und der Wiener Akademiestil, Sigmaringen, 1994, 148) és Martin Johann Schmidt oltárképe a kremsi piarista templomban (1784, vö. Biba, i. m., 88).

A 22.10.

Történetek Kal. életéből (9): Kal. meghallgatja Elisabetha Cinquanta könyörgését

Lidl, Johann Jakob, 1758

papír rézmetszet; 13,8 × 8 cm

Fölirat: „B: Josephus Calasanctius exaudit preces Elisabathae Cinquanta”.

Repr.: DKMGy.

A 22.11.

Történetek Kal. életéből (10): A Szűzanya megáldja Kal. tanítványait

Lidl, Johann Jakob, 1758

papír rézmetszet; 13,8 × 8 cm

Fölirat: „B: Virgo benedicit Discipulis B. Josephi Calasanctii”.

Repr.: DKMGy.

A 23.

Kalazanci Szt. József a halottas ágyon

ismeretlen mester, 1755/1765

papír, rézmetszet

Fölirata: „B. Ioseph Calasanctii a Matre Dei cler. Reg. Scholarum Piarum institutoris effigies verae atque archetypae simillima quam Romae anno MDCCLIV. e modulo larvae plasticae delineari curavit, nuc autem aeri incisam piis B. Viri cultoribus F. Casparus a S. Iosepho Schol. Piar. oper. professus. D.D.D.”

Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény (2 db fényképmásolat, 1920/1940)

Repr.: DKMGy.

A metszetet fölirata szerint Oswald Gáspár (Casparus a S. Ioseph, 1727–1781) piarista laikus testvér, építőmester készíttette. Kal. halotti maszkját 1754-ben, itáliai tanulmányútja során rajzoltatta la, majd a rajzot rézbe metszette, méghozzá a metszet kvalitásából következtetve egy kiemelkedő tudású bécsi művésszel.

A 24.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Gaetano Savorelli (?–1791)–Silvester Pomarede (Silvio, 1736–1768), 1760

papír, rézmetszet, 74 × 56 cm

Jelzése: „Inn. Spinazzi inv. in marmore sculpsit – Caj. Savorelli del. – Sylv[este]r Pomarede sculpsit” – Fölirat a szobor talapzatán: „B. Iosepho Calasanctio Fundatori suo Ordo Scholarum Piarum anno MDCCLIII” – A kép alatt: „Emin[entissi[mo] ac Rev. Principi Fr. Ioachimo S.R.E., Cardinali Portocarrero Episcopo Sabinensi, Hierosolymitani Ordinis Bajulivo Hispaniarum Protectori, Catholici Regis negotiis apud Apostolicam Sedem Praeposito marmoreae statuae in Templo Vaticano erectae Imaginem perenne obsequii gratique animi monumentum Clerici Regulares Scholarum Piarum D.D.D.”

Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény

Repr.: DKMGy.

XIV. Benedek pápa 1751-ben engedélyezte Paolino Chelucci piarista generálisnak, hogy a rend elhelyezze Kal. szobrát a vatikáni Szent Péter bazilikában. Ez akkor különleges kegynek számított, hiszen a még csak boldoggá avatott Kal. a szent rendalapítók sorában foglalhatott helyet. A szobor elkészítésével Innozenzio Spinazzi-t bízták meg, aki a gipszmintát 1753. aug. 27-én mutatta be a bazilikában. A végleges márványszobor ünnepélyes fölavatására 1755. szept. 16-án került sor. A munka 3000 scudóba került, kifizetéséhez a rend minden tartománya külön összegekkel járult hozzá (vö. Picanyol, Leodegario, La festi di Beatificazione di S. Giuseppe Calasanzio, in L'Eco dei Nostri Centenari, a cura di Leodegario Picanyol, Roma, 1948, N° 11-12, 86-88; Sántha, Georgius, P. Paulinus Chelucci a S. Ioseph, Ordinis Scholarum Piarum praepositus generalis XVIII (1681-1754), in EphCal 1969, 134-135). A kortársak által nagyra értékelt szobor fontos szerepet töltött be Kal ikonográfiájában, hiszen kompozícióját számos ábrázolás követte, a szenttéavatási érmektől (D 1) kezdve Landau Lénárd és Axmann József 1853. évi metszetéig (A 56), és az abból készült másolatokig, egészen a 19. század végéig. Az ikonográfiai közvetítésében fontos szerepe lehetett a szoborról készült sokszorosított grafikáknak, mint Silvester Pomarede nagyméretű metszetének, amelynek elkészültéről a római Chracas-nyomda újságja is megemlékezett („La statua del B. Giuseppe Calasanzio nella Basilica Vat. di Innocenzo Spinazzi e stata incisa in rame da Silvestro Pomarede, francese su disegno del s. Gaetano Savorelli”: Diario Ordinario (nella stamperia del Chracas, roma), Nr. 6666 [1760. márc. 29.]). A metszet ajánlása Joaquín Fernández de Portocarrero Mendoza (1681–1760) bíborosnak, a vatikáni bazilika vikáriusának szólt.

A 25.

Kalazanci Szt. József megdicsőülése

Johann Gottfried Eichler (1715–1770)–Bartholomäus Hübner (1727–1795c), 1760/1765

papír, rézmetszet, keretben; 58,4 × 78,6 cm (kerettel 77,5×80,5 cm)

Jelzése: „G. Eichler jun. inv. et del. – Cum I. Sac. Saes. Maj. – AA. LL. Societas excudit Vien[n]ae et Aug. Vind. – Barthol. Hübner sculpsit” – Föliratok (angyalok által tartott szövegek): „B. Josephus Calasanctius a Matre Dei clericorum Regular: Piarum Scholarum fundator”; „Orphani Tu eris adiutor”; „Tibi derelictus est Pauper”; „Ite ad Joseph.” – A tézislap nyomtatott szövege: „Cum philosophiae et mathesaeos fundamenta in nobilissimo procerum consessu propugnaret Josepho de genere Calasanctiorum Scholarum Piarum fundatori, sanctorum modo fastis adscripto, solennibus ejusdem tum intervenientibus litterarum suarum statori D.D.D. praenobilis, et eruditus Domius Antonius Tallian de Vizek de Institutionibus Leopoldi Schaffrath, Clerici Regularis Scholarum Piarum philosophiae et mathematum professoris, in auditorio publico Pestiensi CIC. MCC. LXVIII. [1768] Budae, typis Lepoldi Francisci Landerer”

Budapest, Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény (kihelyezve a Piarista Központi Könyvtár különgyűjteményi termének [ (Lévay-terem] falán)

Repr.: HB, Sk 146, 17 (Tahin Gyula, 1992). DKMGy. – Vö. PM 1992, 17 (Tahin Gyula, 1992); PM 2010, 601, n° 12.

A nagyalakú, sokalakos metszeten két oszlopcsarnok látható, amelyet középen boltív köt össze. Mindkettőben beszélgető és olvasó gyerekek áldogállnak vagy sétálnak. Középen a gyerekek között két puttó püspöksüveget, liliomot és a piarista rend Konstitúcióit tartja. A balodali oszlopcsarnok korlátján a Jogtudományt (Ius canonicum et civile), Hittudományt (Theológia) és Filozófiát (Philosophia) megszemélyesítő életnagyságú allegórikus szobrok állnak, mögöttük a gyerekek között idősebb, szakállas férfi. A jobboldali szolopcsarnok mögött templom látható, bejáratánál a Mértékletesség (Temperantia) és a Bölcsesség (Sapientia) allgórikus szobrai állnak, közöttük Kalazanci Szent József, aki megsimogatja az alébe járuló gyerekek fejét. A szent mögött egy másik piarista. A kép tetetjén, felhők között Szűz Mária puttókkal. Puttók egy csoportja tartja a kép címét: „B. Josephus Calasanctius a Matre Dei clericorum Regular: Piarum Scholarum fundator” . Melette kétoldalt két felnőtt angyal idézeteket tart: „Orphani Tu eris adiutor”, „Tibi derelictus est Pauper”. Egy puttó azt írja a jobb oldali oszlopcsarnok tetetejére: „Ite ad Joseph.” Körben allegórikus alakok. Balra egy obeliszk rajta allegórikus ábrák, tövében vonalzóval és körzővel rajzoló alak, tetejénél glóbuszt és távcsővel ábrázolt allegórikus nőalak. Jobb oldalon az előtérben három női alak, az egyik kezében papírtekercset tart, a másikéban lant, a harmadikéban festőecset és paletta. Körülötte festő, rajzoló és szobrot faragó puttók. Jobbra fönt egy kartusban még két allegórikus nőalak, egyik matematikai feladatot old meg, előtte gemoetriakönyv, a másik földgömbre támaszkodik, előtte iránytű (tájoló). – A fönnmaradt példány a Tallián Antal 1768. évi pesti nyilvános disputájára készült tézislap illusztrációja, de a metszet maga korrábban készülhetett, mert Kalazancius még nem szentként, csupán boldogként jelöli („B.”). A metszet tehát a jelzés szerint Augsburgban és Bécsben készült, de kinyomtatásra a tézislappal együtt 1768-ban Landerer Lipót Ferenc pesti nyomdájában került sor. – Tallián Antal az 1767/1768. és 1768/1768. tanévekben tanult filozófiát a pesti piarista gimnáziumban (PMKL, Budapesti gimnázium levéltára, Anyakönyvek, 2. kötet, pp 38, 52). Tanára Schaffrath Lipót mindkét tanévben nyilvános vitát rendezett számára. 1769-ből fönnmaradtak a kinyomtatott tézisek is, nagyalakú (2°) 24 oldalas, füzetben (Positiones philosophiae et matheseos universae de institutionibus Scholarum Piarum: Quas … Antonius Tallian nobilis adolescens de institutionibus Leopoldi Schaffrat. Cler: Reg: Schol. Piarum … propugnatus d[ono] d[edit] d[edicavit], Pesthini, 1769), amelyet Bél Mátyás Adparatus ad historiam Hungariae (I-II, Posonii, 1735-1746) című műve elé kötve is ajándékoztak a vizsgán megjelent előkelőségeknek (ld. az Országos Széchényi Könyvtár példányát: 296.726). – A metszetet 1984-ben Beöthyné Kozocsa Ildikó restaurálta az Országos Széchényi Könyvtár Központi Könyvrestauráló műhelyében, föltehetően ekkor készült üveges, aranyozott kerete is.

A 26.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Felix Ivo Leicher (1727–1812)–Joseph Anton Lidl (Bécs), 1760/1765

papír, rézmetszet; 12,5 × 6,7 cm

Jelzése: „Felix Leicher pinx[it] – Jos: Ant: Lidl sc. V[iennae]” – Fölirata: „B. Josephus Calasanctius a Matre Dei, Schol: Piarum Fundator. zu Wienn auf der Landstraß inder Ungargasse” – Fölirat fönt: „Ite ad Ioseph Gen: 51[!41]. v. 55.” – Balra fönt, a szív fölött: „Hoc impellente”. – Jobbra fönt, a nyelv fölött: „Hac interpellante”.

Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: DKMGy. – Közölte: Szilárdfy 2010, 594 (a reprodukció azonban tévedésből kimaradt, helyébe Franz Heissig metszete került).

Az 1760-ban alapított bécsi ungargasse-i (in Via Regia) piarista rezidencia oltárképét Felix Ivo Leicher festette (vö. Garas Klára, Felix Ivo Leicher (1727–1812), in Bulletin du Musée Hongrois des Beaux Arts 13[1958], 97-98, 148-149: 153; az említett 1757-es évszám azonban túlságosan korai). A festmény a rendház 1786. évi megszüntetése után elveszett, de több metszet készült róla. Joseph Anton Lidl mellett 1767-ben Franz Heissig (A 35) és Augustin Zenger (A 36) szentképei is előképként használták (vagy talán nem is az eredeti festményt, hanem Lidl metszetét). – Leicher egyébként piarista diák volt, és Kal.-ról több képet is festett (fölsorolásukat ld. Tatára készült képénél (B 12).

A 27.

Kalazanci Szt. József diákokkal Szűz Mária előtt

Sebastiano Conca (1679–1764)–Giovanni Antonio Faldoni (1689–1770), 1764

papír, rézmetszet; 13,7 × 7,6 cm

Jelzése: „Seb. Conca pinx. – I. A. Faldoni inc.”

Bonada, Francisco Maria, Vita B. Josephi Calasanctii a Matre Dei, tom, I, Romae, typ. Zempel, 1764 (PKK, P 10/3/38a).

Repr.: DKMGy.

Sebastiano Conca gaeta-i festő nagyméretű vászonképe a római San Pantaleo templom főoltárára, tehát Kal. sírja fölé készült1763-ban. Az oltár akkori felső része csak egy ideiglenesnek szánt faépítmény volt. Miután 1802-ben a főoltárt befejezték, helyére Luigi Acquisti hasonló témájú, de domborművű kompozíciója került, és Conca képét pedig 1830-ban a sienai San Agostino piarista templomba vitték (Picanyol Leodegario, S. Giuseppe Calasanzio nell'arte e iconografia varia, in L'Eco dei Nostri Centenari, a cura di Leodegario Picanyol, Roma, 1949, N° 13-14, 35; Sántha György, Canonizatio Beati Iosephi Calasanctii, in EphCal 36(1967), 324-326; Zamillo, Manuela M. F.–De Angelis, Alessandro, S. Pantaleo: Chiesa e Casa Generalizia Padri Scolopi: Rapporti con l'antichita classica, Roma, 1993 [Archivum Scholarum Piarum, 33], 36-39). A festmény impozáns kompozíciója, amelyben a szent tanítványai körében fordul Szűz Máriához és a gyermek Jézushoz, sok későbbi ábrázolás inspirálója lett, és több metszet készült róla. Az elsőt I. A. Faldoni készítette, minden bizonnyal 1764-ben, Francesco Bonada kétkötetes Kal.-életrajza számára.

A 28.

Kalazanci Szt. József diákokkal Szűz Mária előtt

Sebastiano Conca (1679–1764)–Francesco Barbazza, 1767

papír, rézmetszet; 51,6 × 31,1 cm

Jelzése: „Eques. Sebas. Conca pinx. – F. Barbazza delin. et sculp.” – Fölirata: „S. Joseph Calasanctius a Matre Dei Ordinis Scholarum Piarum Fundator Sanctorum fastis solemniter adscriptus a SSmo D[omi]no N[ost]ro Clemente XIII. P[ontifice] M[aximo] die XVI. Julij MDCCLXVII.”

Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény

Repr.: DKMGy. – Közölte: Szilárdfy 2010, 592 (a reprodukció azonban tévedésből kimaradt, helyébe egy másik metszet került).

A római San Pantaleo templom főoltárképének (Sebastiano Conca, 1763) újabb nagyméretű metszett másolata a szentté avatás alkalmából készült.

A 29.

Kalazanci Szt. József diákokkal Szűz Mária előtt

Sebastiano Conca (1679–1764)–Binder János Fülöp (1735/1736–1811, Buda), 1767/1770

papír, rézmetszet; 13,8 × 7,5 cm

Jelzése: „Binder sc. Budae”. – Fölirata: „S. Josephus Calasantius a Matre Dei Scholarum Piarum Fundator”.

a) Talenti, Vincentus, Compendium historico-chronologicum vitae, rerumque gestarum Santi[!] Patris Josephi Calasanctii, Budae, typ. Franc. Leopoldi Landerer, 1768 (PKK, duplum); b) Tosetti, Urban, Leben des Heiligen Josephs Calasanz von der Mutter Gottes, übersetzt von Christoph Koch, Wien, bey Johann Thomas von Trattnern, 1768 (PKK, duplum); c) Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény

Repr.: DKMGy. – Vö. P 2007, 1; PM 2010, 598, n° 5.

A római San Pantaleo templom főoltárképének (Sebastiano Conca, 1763) metszett másolata valószínűleg Vincenzo Talenti könyvének 1768. évi budai kiadása számára készült (vö. Rózsa György, Binder János Fülöp rézmetszeteinek katalógusa, in Uő, Grafikatörténeti tanulmányok, Fejezetek a m. vonatkozású grafikai ábrázolások múltjából, Bp., 1998 (Művészettörténeti Füzetek, 25), 63-135, n° 143).

A 30.

Kalazanci Szt. József diákokkal Szűz Mária előtt

Sebastiano Conca (1679–1764)–ismeretlen mester, 1768

papír, rézmetszet; 13,7 × 7,6 cm

Jelzése: „Binder sc. Budae”. – Fölirata: „S. Josephus Calasantius a Matre Dei Scholarum Piarum Fundator”.

a) Kurzer Begriff der Lebensgeschichte und Wunderwerke des Heiligen Josephs Calasanz, Günzburg, 1768 (PKK 8/5/4); b) Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény

Repr.: DKMGy.

A római San Pantaleo templom főoltárképének (Sebastiano Conca, 1763) metszett másolata, valószínűleg egy közép-európai mestertől. Méretében és kidolgozásában szinte egyezik Binder János Fülöp 1768. évi metszetével (A 29).

A 31.

Kalazanci Szt. József (vera effigies)

Johann Christoph Winkler (1701 – 1770c, Bécs), 1767

papír, rézmetszet; 12,9 × 7,5 cm

Jelzése: „JC. Winkler Sc. et Ex.”. – Fölirat a kép alatti kartusban: „SanCtVs IosephVs CaLasantIVs a Matre Dei [=1767] Stüfter der Frommen Schulen, dessen Herz und Zunge Unverwesen”. – Balra fönt a szív körül: „Premium virtutis”. – Jobbra fönt a nyelv körül: „Premium doctrinae”.

Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: HB, Sk 146, 7 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 7 (Tahin Gyula, 1992).

Előképe Giuseppe Maria Testana metszete (A 2) volt. Létezik egy másik változata is (A 32). Évszám a kronosztikonban.

A 32.

Kalazanci Szt. József (vera effigies)

Johann Christoph Winkler (1701 – 1770c, Bécs), 1767

papír, rézmetszet; 12,3 × 7,8 cm

Jelzése: „JC. Winkler fec. Vien[nae]”. – Fölirat a kép alatti kartusban: „SanCtVs IosephVs CaLasantIVs a Matre Dei [=1767] Stifter der Frommen Schulen, dessen Herz und Zunge Unverwesen”. – Balra fönt a szív körül: „Premium virtutis”. – Jobbra fönt a nyelv körül: „Premium doctrinae”.

Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény (20. századi levonat az eredeti lemezről)

Repr.: DKMGy.

Előképe Giuseppe Maria Testana metszete (A 2) volt. Winkler előző metszetének (A 31) változata, amelytől számos részletben, de főként Kal. arcának megrajzolásában különbözik, amely itt jobban hasonlít Testana eredeti metszetére. Évszám a kronosztikonban.

A 33.

Kalazanci Szt. József Szűz Mária előtt diákokkal

Johann Ernst Mansfeld (1739–1796, Bécs), 1767

papír, rézmetszet; 14,4 × 8,2 cm

Jelzése: „J. E. Mansfeld fec[it] Viennae”. – Fölirata: „S. Iosephus Calasanctius a Matre Dei Scholarum Piarum Fundator Sanctorum fastis solemniter adscriptus a SSmo D[omi]no N[ost]ro Clemente XIII. P. M. die 16. Julij 1767.”

Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény

Repr.: HB, Sk 146, 19 (Tahin Gyula, 1992). DKMGy. – Vö. Brendler Anton, Das Wirken der P. P. Piaristen seit ihrer Ansiedelung in Wien, Wien, 1896; PM 1992, 19 (Tahin Gyula, 1992).

Ez a metszet volt az előképe Dániel Benedek votívképének (A 54), valamint a sátoraljaújhelyi (B 46) és a veszprémi templom régi oltárképének (B 65).

A 34.

Kalazanci Szt. József Szűz Mária előtt egy kisdiákkal

Johann Baltzer (1738–1799)–Mathäus Baltzer (Prága), 1767

papír, rézmetszet; 14,7 × 9 cm

Jelzése: „Baltzer sc. et exc. Lissa, et Pragae”. – Fölirata: „S. Iosephus Calasanctius a Matre Dei Scholarum Piarum Fundator Sanctorum fastis solemniter adscriptus a SSmo D[omi]no N[ost]ro Clemente XIII. P. M. die 16. Julij 1767.”

Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény (2 példány)

Repr.: DKMGy.

Johann Ernst Mansfeld metszetének (A 33) másolata a háttér és a mellékalakok nélkül.

A 35.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Franz Heissig (Augsburg), 1767

papír, rézmetszet; 12,6 × 7,3 cm

Jelzése: „Franc. Heissig Cathol. sculp. et excud. Aug[ustae] Vind[elicorum] C. P. S. C. M.” Fölirata: „S. Josephus Calasanctius a Matre Dei, Fundator Piarum Scholarum, canonozatus a Clemente XIII. Pontifice Max. 16. Iulii 1767.” – Sorszám jobbra fönt: „62”.

a) Talenti, Vincentus, Compendium historico-chronologicum vitae rerumque gestarum Beati Josephi Calasanctii, Posonii 1749 (PKK, duplum); b) Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény; c) Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: DKMGy. – Vö. Szilárdfy Zolán, A magánáhitat szentképei a szerző gyűjteményéből, I, Szeged, 1995 (Devotio Hungarorum, 2), n° 454; PM 2010, 598, n° 6.

Felix Ivo Leicher bécsi ungargasse-i oltárképének vagy Joseph Anton Lidl arról készül metszetének (A 26) egyszerűsített másolata.

A 36.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Augustin Zenger (Bécs), 1767

papír, rézmetszet; 13,4 × 7,8 cm

Jelzése: „Augustin Zenger sculp. Vien.” Fölirata: „S. Josephus Calasantius a Matre Dei, Fundator Piarum Scholarum, canonozatus a Clemente XIII. Pontifice Max. 16. Iulii 1767.”

[Aygll, Glycerius], Preces & hymni in usum studiosae juventutis apud Scholas Pias, Nitriae, sumpti Michaelis Siegler, [1841], (PKK, P 7/5/1).

Repr.: DKMGy.

Felix Ivo Leicher bécsi ungargasse-i oltárképének vagy Joseph Anton Lidl arról készült metszetének (A 26) egyszerűsített másolata.

A 37.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Wienmann János (Pozsony), 1767/1770

papír, rézmetszet

Jelzése: „K. Weinmann sc. Posonii” – Fölirata: „S. Iosephus Calasanctius a Matre Dei Scholarum Piarum Fundazor.”

Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: DKMGy. – Vö. PM 2010, 598, n° 4.

Johann Ernst Mansfeld metszete (A 33) nyomán, azt tükrözve készült.

A 38.

Kalazanci Szt. József a Konstitúciókat írja és Mária monogrammjára mutat

Klauber testvérek műhelye (?), 1767

papír, rézmetszet; 30,4 × 20,5 cm

Fölirata: „S. Josephus Calasanctius Hispanus a Matre Dei Clerici. Scholarum Piarum Fundator mortuus die 24 Augusti 1648., et a SS. D. N. Clemente XIII. in Sanctorum numero relatus die 16 Iulii 1767.”

Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény

Repr.: DKMGy. – Vö. PM 2010, 600, n° 10.

A metszet fiatalos Kal.-alakja föltűnik a Klauber testvérek egy metszetkompzíciójának részeként (A 52) és festményváltozatai is készültek (B 17).

A 39.

Kalazanci Szt. József keresztvetésre tanít egy kisdiákot

Johann Ernst Mansfeld (1739–1796, Bécs), 1767/1770

papír, rézmetszet

Fölirata a kép alatt: „S. Iosephus Calasanctius Schol. Piar. Fundator”.

ismeretlen helyen

Repr.: DKMgy. Vö. A piarista diák kis kalauza, szer. Borián Tibor–Albert Ansrás, Bp., 1992. címlap.

A 41.

Kalazanci Szt. József (vera effigies)

Orsolini, Carlo (Velence), 1767/1770

papír, rézkarc; 13,5 × 10 cm

Jelzése: „Car. Orsolini sculp”. – „Ap. Theod. Viero Ven:”

Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: HB, Sk 146, 4 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 4 (Tahin Gyula, 1992).

A 42.

Kalazanci Szt. József (vera effigies)

Gottfried Bernhard Göz (1708–1774, Augsburg), 1767/1770

papír, mezzotinto; 41,8 × 30,8 cm

Jelzése: „Cum Privilegio S. Caes. Maj. – G. B. Göz exc. A[ugustae] V[indelicorum]”. – Fölirata: „Vera effigies S. Iosephi Calasanctii Fundatoris Piarum Scholarum.”

Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény

Repr.: DKMGy. – Vö. PM 2010, 599, n° 9.

A 43.

Kalazanci Szt. József a Konstitúciókat írja (vera effigies)

Johann Ernst Mansfeld (1739–1796, Bécs), 1768

papír, rézmetszet; 12,7 × 8,1 cm

Jelzése: „J. Mansfeld sc. Viennae”. – Fölirata: „S. Iosephus Calasantius Scholarum Piarum Fundator”

a) Tosetti, Urban, Leben des Heiligen Josephs Calasanz von der Mutter Gottes, übersetzt von Christoph Koch, Wien, bey Johann Thomas von Trattnern, 1768 (PKK, duplum); b) Commemoratio Sanctissimi Nominis B. Mariae Virginis semiduplex – In festo Santi Josephi Calasanctii a Matre Dei confessoris … officium duplex, sine loco et anno (PKK, P 7/5/60a-d kolligátumban, poss.: Novitiatus Kecsk. Sch. Piar, 1822); c) Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény; d) Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: HB, Sk 146, 5 (Tahin Gyula, 1992). DKMGy. – Vö. PM 1992, 5 (Tahin Gyula, 1992).

A 44.

Kalazanci Szt. József (vera effigies)

ismeretlen mester, 1767/1770

papír, rézmetszet; 5,5 × 5,9 cm

Fölirat a kép körüli keretben: „S. Josephus Calasanctius a M. Dei Cler. Regul. Schol. Piar: Fundat[or]”

Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: HB, Sk 146, 6 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 6 (Tahin Gyula, 1992).

A kép körüli keret négy sarkában Kal. épen maradt szíve és nyelve, papi birétuma, és a visszautasított főpapi jelvények (infula és pallium) láthatók.

A 45.

Kalazanci Szt. József asztali kereszt előtt

Johann Jakob Lidl (1696–1771)–Joseph Anton Lidl (Bécs), 1767/1770

papír, rézmetszet; 14,6 × 9,56 cm

Jelzése: „Priv. S. R. Ma. I. I. et A. Lidl sc. Vien.”. – Fölirata: „Der Geilige Vatter Josephus Calasanctius von der Mutter Gottes, Stiffter der from[m]en Schulen”. – Balra fönt a szív körül: „Mit kindlicher Lieb”. – Jobbra fönt a nyelv körül: „Mit eyfriger Trieb”. – Az alsó kép alatti fölirat: „Gehet zum Joseph. Gen. 41. v. 55.”

Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: HB, Sk 146, 8 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 8 (Tahin Gyula, 1992).

A portré alatti „predellaképen” a bibliai József látható, amint egyiptomi alkirályként (koronásan) fogadja testvéreit.

A 46.

Kalazanci Szt. József az oltár fölött megjelenő Szűzanya előtt térdel

Joseph Anton Lidl (Bécs), 1767/1770

papír, rézmetszet; 12,4 × 6,4 cm

Jelzése: „I. A. Lidl sc. V.”. – Fölirata alul: „S. Josephus Calasanctius a Matre Dei Clericorum Regularium Scholarum Piarum Fundator.” – Fölirat fölül: „Tibi derelictus est pauper, Orphano tu eris adjutor. Psalm: 10. v. 14.”

Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: HB, 146, Sk, 12 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 12 (Tahin Gyula, 1992).

Joseph Anton Lidl saját korábbi (1749. évi) metszetének (A 19) az eredetitől alig észrevehetően különböző másolata. Az egyetlen lényeges különbség, hogy a föliratban Kal. már nem boldogként, hanem szentként szerepel.

A 47.

Kalazanci Szt. József a Konstitúciókat írja felhők között

Joseph Anton Lidl (Bécs), 1767/1770

papír, rézmetszet; 11,1 × 6,5 cm

Jelzése: „I. A. Lidl sc. Viennae” – C[um] P[rivilegio] .S[acrae] C[aesaraea].R[egiae]Q[ue] Ma[jestatis]”

Fölirat „S. josephus Calasantius Cleric. Regul. Piarum Scholarum Fundator”.

Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: HB, Sk 146, 13 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 13 (Tahin Gyula, 1992).

A 48.

Kalazanci Szt. József megdicsőülése

Gottfried Bernhard Göz (1708–1774, Augsburg), 1767/1770

papír, rézmetszet; 13,4 × 7,6 cm

Jelzése: „Priv. S. C. M. – G. B. Göz Sc. A. V.” – Fölirat: „S. Iosephus Calasanctius a Matre Dei Cleric. Regul. Scholarum Piarum Fundator, cujus Cor et Lingua post Seculum integra et incorrupta reperta sunt.” – Balra fönt a szív körül: „Laetatum est cor meum”. Jobbra fönt a nyelv körül: „ et exultavit Lingua mea”. A szobor alatt: „insuper et caro mea requiescet in spe. Ps. 15. v. 9.” –

a) Szilárdfy Zoltán gyűjteménye; b) Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény

Repr.: HB, Sk 146, 11. DKMGy. – Vö. PM 1992, 11 (Tahin Gyula, 1992); PM 2010, 600, n° 10 (téves fölirattal).

A képen Kal. élethű mellszobrát két iskolásfiú veszi körül, alatt koponya és lábszárcsontok, fölötte pedig puttók tartják a romlatlan fénysugarak övezte szívét és nyelvét. A három zsoltáridézet egy helyről való, összetartozik. – A metszet szövege Kal. szentnek („S.”) nevezi, tehát biztosan 1767 után keletkezett, de a „post Seculum” romlatlan szív és nyelv szerepeltetése arra utal, hogy eredetileg a boldogá avatáskor, 1748-ban készülhetett.

A 51.

Kalazanci Szt. József szobortalapzaton

Joseph Sebastian Klauber (1700–1768)–Johann Baptist Klauber (1712–1787?, Augsburg), 1767/1768

papír, rézmetszet; 14,9 × 8,9 cm

Jelzése: „Klauber Cath. Sc. Et exc. A. V.” – Fölirata: „S. Iosephus Calasantius Fundator Scholarum piarum. 1616.[!]”

Szilárdfy Zolán gyűjteménye

Repr.: HB, Sk 146, 14 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 14 (Tahin Gyula, 1992).

A képen Kal. szobortalapzaton álló alakja alatt egy iskolásfiú könyvet tart, fölül pedig két puttó emeli a Kal. romlatlan szívét tartalmazó ereklyetartót.

A 52.

Kalazanci Szt. József megdicsőülése

Joseph Sebastian Klauber (1700–1768)–Johann Baptist Klauber (1712–1787?, Augsburg), 1767/1768

papír, rézmetszet; 14,9 × 8,9 cm

Jelzése: „Klauber Cath. Sc. Et exc. A. V.” – Fölirata alul: „S. Iosephus Calasantius Fundator clericorum Regularium Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum. 27. Augusti.” Fölül: „In omni providentia occurram illi. Sap. 6. v. 17.” – A nyelv fölött: „Induere”. A szív fölött: „incorruptionem. 1. Cor. 14. v. 53.” – Assisi Szent Ferenc szájából: „In trib[us] placitum e[st]. Eccl. 25. v. 1.” – Kal. szájából: „Hoc signum foederis. Gen. 9. v. 12”. Avilai Szt. Teréz szájából: „Forti animo esto. Tob. 5. v. 13.” A három nőalak alatt: „Ab his tribus. Ap. 9. v. 18.” – A bal oldali jelenet fölött: „Elevatis manibus suis benedixit. Luc. 1.[!24] v. 50.” – A középső jelent fölött: „Tres sunt, qui testimonium dant. 1. Ioa. 5. v. 7.” – A jobb oldali jelent fölött: „Cum ceciderit non collidetur. Psl. 36. v. 24.” Jobbra font sorszám: „86”.

Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény

Repr.: HB, Sk 146, 15 (Tahin Gyula, 1992). DKMGy. – Vö. PM 1992, 15 (Tahin Gyula, 1992).

A képen középen a fiatalos Kal. a Konstitúciókat írja, miközben bal kezével Mária monogrammjra a rend címerére) mutat. (Ez a rész a egy jelzetlen metszet [A 38] másolata.) Fölül balra a Hitet (Fides) megszemélyesítő nőalak, jobbra pedig Avilai Szt. Teréz (aki megjelent Kal. egyik látomásában). Alattuk, Kal. bal oldalán Assisi Szt. Ferenc (ő is megjelent Kal. látomásaiban), aki a jobb oldalon ülő, a hármas szerzetesi fogadalmat (szegénység, tisztaság ,engedelmesség) megjelenítő három fiatal nőre mutat. Alul középen azon három csoda szereplői láthatók, amelyeket Rítus Kongregáció Kal. boldoggá avatáshoz hitelesített. Vinzenzo Talenti rövid életrajza így írta le őket: „I. Morelli Salvatort harmincöt esztendős féfiút … a guta megüté teste alsó fél részében oly erősen, hogy lábaira nem állhata, sőt azokat meg se mozdíthatá … Két irgalmas férfiak B. Josef koporsójához, midőn a templom közepén állott, felemelék, s ő a holt szent test kezeit, s lábait nagy buzgósággal megcsókolá, s legottan a nép láttára éls csudájára talpra kelvén, szabadon és könnyen járdogált. … II. Tanteri Margit aranyere a rekedtségtől szokatlanképen megdagada, mely nyavalában tizennyolc esztendőkig sínle. Végső öt esztendőkben pediglen … maga-mozdulhatatlan ágyban fekvő vala. MDCCXXXIX-ben Kisassony havának hatodikában … B. Calasanczius ereklyéjével áldást vetének, s azon szempillantásban egészségesnek magamagát csudálá. III. Cecherini Krisztina kapucinusok regulájokat valló apáca a háta gerinciben, s a csípője csigájában való megtorlott velő miatt hét esztendőkig kemény fájdalmakat … szenvede. … Végezetre már nem is fekhete, hanem arra alkalmaztatott karszékben mozdulatlan üle, teljes tizennnyolc holnapokig. … MDCCXLI-ben pünköst havának utolsó napján buzgó hiedelemmel B. Calasancziushoz folyamoda, egészségéért könyörögvén. Azonnal meg is nyeré. Mivel felszepelkede székéből, s a karba, holott a többi szerzetes szűzek folytaták szokott imádságokat sietséggel bemene” (Talenti Vincze, Boldog Calasanctius Jósef életének és meglött dolgainak sommás historiája, kézirat, 1758 = PMKL, Manuscripta, Ser alt. 24, pp. 474-477). A metszet alján balra Kal. látható diákokkel a felhőkön lebegő Szűz Mária előtt, jobbra pedig az a jelenet, amikor egy ördög letaszította Kal.-t a létráról, amint az iskola harangját akarja fölhelyezni. A metszet két két oldalán egy-egy karcsú oszlop, oldalukon iskolai tárgyakkal (füzet, toll, palatábla, tintatartó), az olszlopok tetetjén pedig egy-egy angyal tartja Kal. romlatlan nyelvét és szívét.

A 53.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Binder János Fülöp (1735/1736–1811, Buda), 1780/1800

papír, rézmetszet; 11,2 × 6,5 cm

Jelzése: „Binder sc. Budae”. – Fölirata alul: „S. Josephus Calasanctius a Matre DEI Cler. Regul. Scholarum Piarum Fundator.” – Fölül egy angyal által tartott papíron: „Venite Filij, audite me, timorem Domini docebo Vos.”

Szilárdfy Zolán gyűjteménye

Repr.: HB, Sk 146, 16 (Tahin Gyula, 1992). DKMGy. – Vö. PM 1992, 16 (Tahin Gyula, 1992).

A kép kompozíciója Johann Ignaz Cimbal nagykárolyi oltárképét (B 42) utánozza, de a zárt háttér helyett Binder a jelenetet egy város (valószínűleg Róma) látképe elé helyezte.

A 54.

Kalazanci Szt. József

ismeretlen mester, 1800/1810

papír, rézmetszet; 30,4 × 18,1 cm

Fölirata: „Honori Sancti Josephi Calasantii a Matre Dei S[ancti] P[atris] F[undatoris] P[ater] Benedictus Stephanus Daniel eiusd. Ordinis Sacerdos D[eog D[edit] D[ono].”

Rézlemezét 1941. jún. 12-én Mátray János hozta el Kolozsvárról Budapestre, a Piarista Múzeum számára.

a) Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény (rézlemez és több nyomat); b) MI, Sk 15, 2; c) Szilárdfy Zoltán gyűjteménye

Repr.: MI, Sk HB, Sk 146, 20 (Tahin Gyula, 1992). DKMgy. – Vö. PM 1992, 20 (Tahin Gyula, 1992); PEL 2004, címlap; PM 2010, 609, n° 28 (Szilárdfy Zoltán gyűjteményéből).

Dániel Benedek (Benedictus a Sanctissima Trinitae, 1734–1812) erzsébetvárosi (ebesfalvi) származású piarista szerzetes fogadalmi képe Johann Ernst Mansfeld metszete (A 33) után készült. Biró Vencel szerint alkotója maga Dániel Benedek volt, de valószínűbb, hogy neve megrendelőként szerepel a képen. – Biró Vencel a képről ezt írta: „Ezen a képen Kalazancius köpennyel (pallium) takart bő ruhában, tanítványai előtt fél térdre ereszkedve, átszellemülten tekint a Boldogságos Szűz s a kis Jézus felé, akik az ég felhőiből jóságosan néznek rá. Jobb kezét alázattal a mellére hajtja, bal kezével egy papírról olvasó fiúcskát karol át. A képen, vállukon köpennyel szereplő három fiú közül az egyik térdelő helyzetben nagy könyvből olvas, a másik kettő kisebb könyvbe tekint. A Boldogságos Szűzanya bőven omló ruhában, hullámzó kendővel ragyogó felhő alapzaton ül, szétterjedő ruhája szélén anyja karjaival védve a kis Jézus áll, jobbját mosolyogva áldásra emelve. Kíséretükben a szárnyas angyalkák áhítatosan nézve, vagy mosolyogva gondtalan madárkák módjára repdesnek. Egyikük gyors szárnyalásával ujjongó örömét fejezi ki. Az égiek-ből kiáradó fénysugarak megvilágítják az egész képet, s kiemelik Kalazancius alakját. A Kalazancius-képek jellegzetességeiből itt van a Szabályzat (Constitutio), amelyet angyalka tart liliommal együtt a kezében. Az égi jelenés színhelye a kápolna, kettős lépcsőzeten nyugvó oltárral, kör-és szögletes párkányzatú oszloppal, két falpillérrel, magas, keskeny ablakkal, lecsüngő drapériával. A jelenet az imádság-tanulás benyomását kelti. Az ünnepélyesség, a fényes helyszín, a ragyogó megjelenés, a levegőben úszó drapériák, az alakok erőteljessége, a barokk stílus jellemzői. A tanulók az immár Szent, dicsősége teljében lévő Kalazancius honfitársai, fodros gallérú spanyol nemes ifjak. Az egyszerű ruhájú fiúcska a szegény diákokat képviseli. Az egész képen a hatásra való törekvés látszik” (Biró, Piarista nagyok, 85).

A 55.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Clemens Kohl (1754–1807), 1790/1800

papír, rézmetszet; 11,5 × 6,7 cm

Jelzése: „Cl. Kohl sc. Viennae”. – Fölirata: „S. Josephus Calasantius Schol. Piar. Fundator.”

a) Preces et hymni in usum studiosae iuventutis apud Scholas Pias, Pestini, typ. Trattner, 1814 (PKK, PKK, P 6/5/24); b) Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény

Repr.: DKMGy.

A metszeten az előtérben térdelő két fiú közül az egyik magyar, a másik olasz ruhában van. Kal. ikonográfiájában talán itt szerepel utoljára romlatlan szívének és nyelvének képe.

A 56.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Landau Lénárd (1790–1868, Pest)–Axmann, Josef (1793–1873, Pest), 1853

papír, acélmetszet; 12,4 × 8,3 cm

Jelzése: „L. Landau del. – J. Axmann sc.” – Fölirata: „Kalazanti Sz. József a Kegyes Tanító Rend alapítója.”

a) Szepesi Imre, Áhítat gyakorlatai imák- s énekekben a római kath. ifjúság épülésére, Pest, 1853 (PKK, P 6/5/2; a metszet a további kiadásokban is szerepel, egyre romló minőségben); b) Csősz Imre, A kegyes-tanító-rendiek Nyitrán, Nyitra, 1879, 22.

Repr.: DkMGy.

A metszeten Kal. alakja a vatikáni Szt. Péter bazilikában 1755-ben fölállított, Innozenzio Spinazzi által készített szobor (A 24) kompozícióját másolja. Szepesi Imre imakönyveinek egymást követő kiadásai révén e metszet annyira közismertté vált, hogy Hofrichter József ezt a kompozíciót másolva festett oltárképeket a budapesti (B 70), szegedi (B 73) piarista kápolnákba és más helyekre (B 71) (B 72). 1877-ben Barcelonában Josep Furnó is újrametszette egy piarista imakönyvhöz (A 57). – Biró Vencel a képet így írta le: „A képen Kalazancius alakja magas, egyenes tartású, méltóságteljes. Arca hosszúkás, rövid bajusszal és szakállal, fehér, rövid hajjal. Lefelé néz, és jobb kezének mutatóujjával nyitott könyvbe mutat, amelyet egy kisfiú tart s olvas belőle. Balkezében a rendi Szabályzat (Constitutio) és egy lúdtoll van, jeléül annak, hogy az ő alkotása. Reverendája felett bő köpönyeget, palliumot hord, amelyet a mellén a reverenda-övbe tűzött. A mezítlábas, tunikaszerű ingben álló kisfiú mögött csipkegalléros, finomabb öltözetű fiú, jobb kezét az előtte álló kisfiú vállára téve, kíváncsian tekint a nyitott könyvbe, figyelve a szöveget. Rajtuk kívül még három fiú veszi körül Kalazanciust. Kettőjük térdel, kezük imára kulcsolva. Egyikük hosszú, lesimított hajjal, apródi nemes öltözetben. Inggallérja körben kihajtott. A másik fiú ruhája szintén nemesi öltözék, hosszabb szabású kabátján, a derék körül, bojtba kötött övvel. Az ötödik fiú magyar nemesi öltözetben áll előttük, hosszabb dolmányban, rojtos nyakkendővel, csizmába tolt feszes nadrágban. Jobb kezében csukott könyvet tart, bal kezében nyitottat. Szeme Tanítóján csüng. A felhőben az Istenanya látható, karján a kis Jézussal. Szűz Mária kezében liliomág. Nézik a lent elhelyezkedő csoportot. A kis Jézus jobb kezében keresztecskét tart, balkezét érdeklődése jeléül kitárja. Kíséretükben két angyalka repdes. A tanítás helye Kalazancius szobája vagy a kongregációs terem. A könyvszekrényben könyvek sorakoznak, az oltárszerűen leterített asztalon feszület áll, előtte imakönyv. Az asztal előtt lépcsőzet, amely nagyobbítja a rajta álló Kalazancius alakját. Képei jellegzetességei közül látható a püspöksüveg és a pásztorbot, emléktárgyként, a szekrény tetejére téve. A kép alsó részén szerepel a rendi jelvény. A kép szerkesztésileg a legszebb Kalazancius-képek közé tartozik. … A képen nemcsak a társadalmi különbség oldódik fel, kifejezésre jut az a gondolat is, hogy Kalazancius oktató és nevelő munkája átlépi az országhatárokat. A könnyen felismerhető magyar fiún kívül ugyanis az apródban spanyol ifjúra, a mezítlábas szőkében pedig német gyermekre ismerünk. Az ifjúsági csoport már kontinentálissá szélesedik, a rendi alkotmány (Constitutio) szelleme szerint.” (Biró, Piarista nagyok, 75-76).

A 57.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Landau Lénárd (1790–1868, Pest)–Josep Furnó (Barcelona), 1877.

papír, metszet; 9,5 × 5,7 cm

Jelzése: „J. Furnó sc.” – „R. Solá y Roca Ed. nueva S. Fran[cis]co Barcelona”. – Fölirat: „Sn. José de Calasanz Fundador de las Escuelas Pias”. – Sorszám a kép alatt: „Pl. 15.”

Ejerciciosde piedad para ninos estudiantes segun se ensenan y practican en las Escuelas Pias, Barcelona, 1877 (PKK, P 7/ 5/9).

Repr.: DKMGy.

A Landau-Axman metszet (A 56) pontos másolata.

A 58.

Kalazanci Szt. József a halottas ágyon

Zorkóczy Gyula 1895

papír, akvarell, nyomtatásban; 11×12,5 cm

Fölirata: „Kalasanzi József arcképe (Az eredeti halotti álarc után)”

Takáts Sándor, A főváros alapította budapesti piarista collegium története, in Tudósítvány a kegyes-tanítórendiek budapesti főgimnáziumnáról, 1894/1895, címlap előtt.

Repr.: DKMGy.

A művész a képet az Oswald Gáspár által megrendelt halotti kép (A 23) alapján festette meg.

A 61.

Kalazanci Szt. József a Konstitúciókkal

ismeretlen mester, 1897

papír, acélmetszet; 8,1 ×5,8 cm

Jelzése: „721”. A szentkép nyomtatott fölirata: „Kalazanczi Szent József, Könyörögj érettünk! 1597. 1897.”

a) MI, Sk 14, 2; b) Piarista Múzeum

Repr.: MI, Sk 14, 2. DKMGy.

A metszet kétféle változatban, csipkézett széllel és anélkül készült. A hosszú hajú, szakállas Kal. ábrázolása elüt minden korábbi és későbbi ikonográfiai hagyománytól. Talán olyan műhelyben készült (talán Nürnbergben), ahol nem volt élő piarista hagyomány.

A 62.

Kalazanci Szt. József

Fellegi Alajos (1866–1936), 1897

papír, tollrajz; 24 × 34 cm

PMKL, MTÚL, Vegyes ügyek, Emléklapok a kegyes iskolák 300-dos évfordulójára, A kegyesrendi stúdium Rózsahegyen, 1897, címlap.

A rajz „A kegyesrendi stúdium Rózsahegyen” című díszalbum címlapjára készült, és ugyanaz a Kal.-alak látható rajta, mint a művésznek ugyanebben az évben, a rózsahegyi rendház refektóriuma számára készült festményén (B 77).

A 63.

Kalazanci Szt. József gyerekekkel a Szűzanya oltára előtt

ismeretlen mester (Firenze), 1910/1930

papír, színes litográfia; 6,5 ×11,6 és 9 × 14,1 cm

Fölirata: „Kalazanti Sz. József a piarista iskolák alapítója, az ifjúság pártfogója (1556–1648)” A hátlapon rövid magyar életrajz és imádság.

Piarista Múzeum

Repr.: DKMGy.

A szentképből olasz feliratú változat is készült, amelyen jelzik, hogy a piaristák firenzei, Szt. Erzsébetről elnevezett szakmunkásképző iskolájának (Istituto Artigianelli, Via degli Serragli 104) nyomdájában készült. Ezt az iskolát 1903-ban alapították, és 1934-ig vezették piaristák, tehát a szentkép ebben az időben keletkezett. Készült egy hullámos szélű kisebb, és egy nagyobb, levelezőlap változata is.

A 64.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Bacsa András (1870–1933), 1916

papír, litográfia; 6,1 × 8,1 cm

Jelzése: „BA Budapest”. – Fölirat: „Kalazanti Szent József”

Piarista Múzeum, Metszetgyűjtemény

Repr.: DKMGy.

A Landau-Axman metszet (A 56) háromalakos Hofrichter-féle változata (B 71) alapján készült. A metszetről sokszorosított szentkép is készült, az eredetinél kicsit nagyobb méretben (8,4 ×6,3 cm). Szerzőjét Mészáros Imre határozta meg (vö. MI, Sk 11, 59a).

A 65.

Kalazanci Szt. József olvasni tanítja a diákokat

ismeretlen mester (Italia), 1920/1925

papír, litográfia; 6,5 × 11,4 és 9 ×11 cm

Jelzése a hátlapon: „Ed. Buona Stampa A. – Chieri (Italia) – N. 458” – Fölirata: „Calazanzi Szt. József a kegyes-tanítórend alapítója 1556-1648” (Létezik egy hibás, talán korábbi változat is: „Calazanzi szt. Iózsěf…” fölirattal.)

Piarista Múzeum

Repr.: DKMGy.

A kép Domenico Corvi (1721–1803) képének (Róma, San Pantaleo rendház) másolata, azonban a művész Kal. arcát a máltai püspök képe (vera effigies) alapján rajzolta meg. (Az eredeti képet korábban Andrea Sacchi művének vélték, vö. Pansecchi, Fiorella, Domenico Corvi, l'apparato della Basilica Vaticana de 1767 e San Giuseppe Calasanzio, in Prospettiva 1989/1990, 56-70; vö. EphCal 1992, 265-266). Készült egy szentkép méretű kisebb, és levelezőlap méretű nagyobb változata.

A 66.

Kalazanci Szt. József két diákkal

Bánszky Tamás (1892–1971), 1926

papír, tusrajz; 0 × 0 cm

A szobor fölirata: „Calasanzi Szent Józsefnek a kiváló pedagógusnak Dr. Lindenberger János ap. helynök”.

Megjelent: Ért/Debrecen, 1925/1926, előzéklap.

Repr.: MI, Sk 11, 33.

Margó Ede szobráról (C 15) készült rajz.

A 67.

Bánszki Tamás (1892–1971), 1929

papír; 15,6 × 9,8 cm

Jelzése: „Bánszki Tamás”. – Fölirata: „A piarista diák kis kalauza”.

A piarista diák kis kalauza, 4. kiad., Bp., 1929, borító.

Repr.: DKMGy.

A 68.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Haranghy Jenő, 1933

papír, tollrajz; 15,7 × 9,8 cm

Szentek élete az év minden napjára, szerk. Schütz Antal, III, Bp., 1933, 261.

Repr.: DKMGy.

A 69.

Kalazanci Szt. József

Huber Alfréd, 1942

papír, tollrajz; 8,1 × 12, 2 cm

Fölirata: „Calasanzi Szent József”

PMKL, MTÚL, Vegyes ügyek

Repr.: DKMGy.

A szentkép a piaristák magyarországi (podolini) megtelepedésének 300 éves évfordulójára készült, 1942 szeptemberében. Tomek Vince följegyzése a kép modelljeiről: „Az ülő fiú Pesty László 1941/42. I/B. osztályos tanuló, az álló pedig Marschall Ferenc ugyanilyen osztályos tanuló. Egyébként Kal. keze Pogor [Ödön] rendtárs keze, s a fiúk az ő osztályába jártak.” Sokszorosítását Klösz György és fia grafikai műintézete végezte „Klösz Coloroffset” eljárással, 1942 októberében (vö. PMKL, MTÚL, Vegyes ügyek).

A 71.

Kalazanci Szt. József arcképe

Vámos István, 1986

papír, tollrajz; 10,6×10,5 cm

MI, Sk 11, 31.

Repr.: MI, Sk 11, 31.

A 72.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Perczel Dénes (1929–), 1982

papír, tollrajz, 15 × 10 cm

Fölirata: „Kalazanci Szent József (1557–1648), a piarista iskolák alapítója”

a) MI, Sk 11, 46; b) Piarista Múzeum

Repr.: MI, Sk 11, 46.

Levelzőlapként sokszorosították, az 1980-as években több alkalommal is. Az 1992. évre kártyanaptáron is megjelent.

A 73.

Kalazanci Szt. József keresztvetésre tanít egy kisdiákot

Varga Pál, 1992

Bélyegkép; 6 × 8 cm

Fölirata a kép fölött: Scholae Piae in Hungaria 1642 1992”. A kép alatt: „S. Iosephus Calasanctius Schol. Piar. Fundator”.

Piarista Múzeum

Repr.: DKMgy.

A Magyar Posta 1992. jan. 22-én, a piaristák podolini letelepedésének (1642) 350. évfordulójára bélyeget adott ki, amelyet Varga Pál tervezett. A 28,34×40 mm perforálási méretű bélyegeken a (tervezett) pesti piarista tanulmányi ház 18. századi superexlibrise szerepelt, a bélyegíven pedig Johann Ernst Mansfeld egyik metszetének (A 39) másolata került.

A 74.

Kalazanci Szt. József keresztvetésre tanít egy kisdiákot

Varga Pál, 1992

Borítéknyomat; 6,6 × 10 cm

Fölirata a kép alatt: „S. Iosephus Calasanctius Schol. Piar. Fundator”. „1642 1992 Piarista tanítórend”.

Piarista Múzeum

Repr.: DKMgy.

Johann Ernst Mansfeld egyik metszetének (A 39) másolata. A piaristák podolini letelepedésének (1642) 350. évfordulójára készült alkalmi levélborítékokra nyomtatták.