B. Festmények

B 1.1.

Kalazanci Szt. József és rendtársai oltalmat lelnek a Szűzanya köpenye alatt

ismeretlen festő, 1685/1695

freskó

Fölirata: „Filios tuos non deseram”.

Podolin, piarista rendház, előcsarnok

Repr.: DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. P 2007, 1 (Legeza László, 2007).

Bár a rendház előcsarnokának freskói között szerepel III. Ferdinánd magyar király (1637–1657) neve is, az ország címerével együtt, ez nem a freskók készítésének, hanem a rendház alapításának (1642) idejére utal. A középső, bejárat fölötti kép egy középkorra visszanyúló ikonográfiai típus késői példája, amely más rendek (ferencesek, kármeliták, stb.) hasonló ábrázolásai nyomán keletkezett. Előképe lehetett az a metszet, amely egy 1767. évi varsói kiadványban jelent meg és amelyen a kitárt karú Szűz Mária („Patrona Piarum Scholarum”) köpenye által óvott piaristák a gyermek Jézusnak hódolnak (vö. EphCal 1933,208).

B 1.2.

Kalazanci Szt. József és diákjai a Szűzanyához imádkoznak

ismeretlen festő, 1685/1695

freskó

Fölirata: „Orantes scholasticos Deipara ab imagine gratiose [benedicantur?]”.

Podolin, piarista rendház, előcsarnok

Repr.: DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. PM 2010, 612, n° 35 (Legeza László, 2007).

A kép arra az eseményre utal, „midőn az imádkozó helyen Josefnek és több tanító mestereknek jelenlétekben a tanítványok ezen Szűznek dicséretét zengedeznék, hirtelen a levegőégben egy fényes felyhő támadott, melyben ez a Szentséges Anya a kisded Jesust ölében tartván anyai áldását látszatott osztogatni a tanúló ifjaknak” (Buzgó ahitatosság, mellyet Bóldog Calasanctius Josef a Matre Dei … az ifjúságban fel-ébreztett, Pest, 1758, X). Az eseményt megőrző hagyomány nem hiteles, mivel először csak Alessio Armini 1686-ban írott életrajza említette (vö. Bau, Calasanz, San José de Calasanz, Salamanca, 1967, 285-288), de Kal. ikonográfiájában fontos szerepe van. A hagyomány szerint ezt a jelenetet ábrázolja a római San Pantaleo rendház oratóriumának (Capella dell'Apparizione) 17. századi barokk oltárképe is (Picanyol Leodegario, S. Giuseppe Calasanzio nell'arte e iconografia varia, L'Eco dei Nostri Centenari, a cura di Leodegario Picanyol, Roma, 1949, N° 13-14, 35; DENES, I, 712; Giner, Severino, Seguendo le orme di S. Giuseppe Calasanzio in spagne e Italia, Roma, 1992, 76; Ruppert József, A piarista diák Rómában [Róma, 2007], 23). A kép jelentése azonban vitatott, nem biztos, hogy Kal.-t ábrázolja (Vilá-Palá, Claudio, Iconografia Calasanzia en la casa de S. Pantaleon, in EphCal 1982, 172). A podolini falkép tehát a jelenés legkorábbi ábrázolásai közül való.

B 1.3.

Előkelőség hordszékéből tiszteletét teszi Kal. képe előtt

ismeretlen festő, 1650/1655

freskó

Podolin, piarista rendház, előcsarnok

Repr.: DFGy (Legeza László, 2007).

Az ábrázolt jelenet jelentése ismeretlen.

B 2.

Kalazanci Szt. József egy diákkal és angyallal a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1748/1750

vászon, olaj

Nyitra, piarista templom, Kalazanci Szt. József oltára

Repr.: MI, Sk 12, 1. DFGy (Legeza László, 2007) . – Vö. P 2007, 27; PM 2010, 604, n° 17 (Legeza László, 2007).

B 3.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1749

vászon, olaj

Szentgyörgy, piarista templom, Kalazanci Szt. József oltára

Repr.: MI, Sk 12, 4. DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. PM 2010, 604, n° 18.

Kompozíciója a nyitrai piarista templom oltárképét (B 2) idézi.

B 4.

A három Keller-fiú Kal.-hez imádkozik

ismeretlen festő, 1749

vászon, olaj

Fölirata: „Ex voto, et ultimae voluntati horum suorum filiorum aram istam posuerunt moesti parentes Joannes Georgius Keller & Eva Rosina nata Försterin Anno 1749”.

Szentgyörgy, piarista templom, Kalazanci Szt. József oltára, predellakép

Repr.: MI, Sk 12, 18. DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. P 2007, 25 (Legeza László, 2007).

A szentgyörgyi templom Kal. oltárának predellaképe. Az imádkozó ifjak nevei: Georgius, Andreas, [olvashatatlan].

B 5.

Kalazanci Szt. József a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1747/1748

vászon, olaj

Vác, piarista templom, Kalazanci Szt. József oltára

Repr.: MI, Sk 11, 15; Sk 15, 27a. HB, Sk 146, 40 (Tahin Gyula, 1992). DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. PM 1992, 40 (Tahin Gyula, 1992).

Az oltárt és az oltárképet Szappancsy Márton nagyprépost (1735–1750) készíttette („Ara eidem Beato Patriarchiae dicata ex munificentia Reverendissimi Domini Mart. Szappancsy V. Capituli Vac. praepositi maioris”: Status domus Vaciensis in resignatione a P. Stanislao [Kőszeghy] facta anno 1754. 30. septembris: PMKL, APHV, Divisio III: Status domorum, Fasc. 26). A piaristák 1785. évi kilakoltatása és a templom berendezésének árverése után a képet Midlarcsek György galgamácsai plébános vette meg, aki azt 1796-ban ellenszolgáltatás nélkül adta vissza. – Megjegyzendő, hogy 1754-ben a templom főoltárán is Kalazanci Szent József szobra állt („Ara major cum statua Beati Patris Nostri”: uo.), sőt 1768-ban Kal. szentté avatásának megünneplésére újabb ideiglenes főoltárt emeltek: „Ara major elegans, atque ad eam plane formam, ad quam olim ex solidiore materia erigenda foret, cooperante architecto Eminentissimi Principis Casparo [Oswald] a S. Joseph nostrae Provinciae Bohemicae fratre operario honori, ac venerationi S. Patris est posita” (PMKL, Váci rendház levéltára, Historia domus Vaciensis, 1760-1876, p. 62).

B 6.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Boyack, Johann Stephan (†1754), 1750

vászon, olaj

Debrecen, Szent Anna templom, Kalazanci Szt. József oltára

Repr.: MI, Sk 11, 34; 52a; Sk 15, 22; 23a. DFGy. – Vö. PM 1992, 25; PM 2010, 603, n° 16 (Legeza László, 2007).

A képet a debreceni rendház 1749 októberében rendelte meg 65 forintért egy bécsi festőnél, és 1750 júniusára készült el, amikor Orosz Zsigmond vicerektor személyesen vitte el a pénzt Bécsbe („Pro imagine B[eati] Fundatoris in 65 Rhenenses conventa dati anticip[a]te duo aurei Cremnicienses [fl.] 10. d. 8.” – 1750. jún. 30.: „Pictori Viennensi ad exolutionem totalem imaginis B[eati] P[atris] nostri missi per P. Vice-R[ecto]rem Viennam [fl.] 72.” PMKL, Debreceni rendház levéltára, Lib. 34: Liber expensarum domus Debrecinensis, 1749. okt. 17. , és 1750. jún. 30. alatt; vö. Baranyai Béláné, Újabb adatok a debreceni Szent Anna templom berendezésének történetéhez, in Ars Hungarica 8(1980), 153. – A „bécsi festőt” Garas Klára azonosította Johann Stephan Boyack-kal, mivel „a sajátosan puha formák, a mintegy viaszból formált arcok, a típusok, a zsúfolt elrendezés feltűnő rokonságot mutatnak a privigyei képpel” (B 7) (Garas Klára, Anna Petrová-Pleskotová: Maliarstvo 18. storočia na Slovensku, Bratislava, 1983 [recenzió], in Művészettörténeti Értesítő 33(1984):3, 181). – Biró Vencel a képet így írta le: „a Szent … kezében kis könyvet tart. Előtte diákok állnak, az előtérben főnemesi fiú prémmentésen, dolmányosán, csizmásan. Kérő szemmel könyvet tart Kalazancius felé, aki balkezével a kérdezett helyre mutat. Másik oldalán polgár fiú térdel. Több gyermek foglalatoskodik még a képen” (Biró, Piarista nagyok, 74). A felhőzetben szárnyas puttófejek vannak. – 1983-ban Deák Katalin Restaurálta (Szépművészeti Múzeum).

B 7.

Kalazanci Szt. József közbenjárása a privigyei piarista diákokért (megdicsőülten a Szűzanya előtt, alatta piarista szerzetesek és diákok)

Boyack, Johann Stephan (†1754), 1753

vászon, olaj

Privigye, piarista templom, Kalazanci Szt. József oltára

Repr.: MI, Sk 12, 6. P 2007, 13. DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. PM 2010, 602-603, n° 14-15 (Legeza László, 2007).

Boyack 1747-től színházi festő volt Bécsben, és kiváló teljesítményt nyújtott az illuzionisztikus festészetben, „de babaszerű figurái esetlenül hatnak” (Saur Allgemeines Künstlerlexikon, Bd. 13, München–Leipzig, 1996, 449).

B 8.

Kalazanci Szt. József megdicsőülése a Szűzanya előtt és jelenetek életéből

Boyack, Johann Stephan (†1754), 1752

freskósorozat

Privigye, piarista templom, látszatkupola

A privigyei piarista templom mennyezeti freskóinak és oltárainak keletkezését a rendház krónikája a következőket írja le: „1750. Contractus factus est cum pictore Schemnicziensi [Antonio] Schmid dicto de pingenda sanctiarii cuppula, et ipso totius ecclesiae fornix coloribus vestiendo inchoatum, quocirca opus et perfectum etiam, sed in sola dumtaxat sanctiarii cuppa, licet eventu minus felicet. Remoto quippe pegmate dum pro majestate templi fabricae rudis et incultus labor appareret, et a multo praesertim glutine quod caementum gradantenus scindebat instabilis videretur, necesse fuit desinente anno 1754 ut aliam in colorum varietate peritiorem magistrum quaereremus, qui etiam erasa priore pictura dictam cuppam sanctuarii novis coloribus perpolivit, qualis hodie conspicitur. Pro navi quocirca ecclesiae anno hoc 1750 alter pictor Vienna evocatus natione Polonus Joannes Stephanus Bojovszky alter Bujak dictus, felicior priore illo multum multum in arte, cujus labore totius navix fornix coloribus illustratus est. Meritam pictor iste fert laudem, ab omnibus iis, qui in templum hoc invisunt, quod et cogitationum pulcherrima[rum] homo fuerit, et in arte peritus insigniter, nisi ex laudatione hac quiquam forsitan advineret emunctior gustus hominum, cui multiplicibus figuris, vul[t]ibusque humanis impletae arae non parum disciplicere solent. Mortuus est in pictoria arte peritum satis magister iste [Boyack], a perfectis iconibus quatuor primae ararum, et quintae etiam quam in usum majoris arae in muro Assumptionem B. V. referentem, producerat. Evocatus nimirum fuerat ad celebrem in Regno Hungariae restaurendam, quod ad picturas attinet Nittriensem cathedralem ecclesiam, in qua ob labefactatum murum, qui septentrionem respicit novus quidem fornix positus, linus tamen quaesitus magister est, qui ad majestatem templi illius veteris picturae in arte pingendi proprius accederet. Incoepit restaurare quos nobilis haec structura patiebatur hiatus, opus tamen praeventus morte non consummavit.” (PMKL, Acta domus Prividiensis, Lib. 3, pp. 54-55; vö. Ipolyi Arnold, Schematismus historicus Dioecesis Neosoliensis, Neosolii, 1876, 391).

B 8.1.

Kalazanci Szt. József megdicsőülése a Szűzanya előtt

Boyack, Johann Stephan (†1754), 1752

freskó

Privigye, piarista templom, látszatkupola

Repr.: MI, Sk 12, 14.

B 8.2.

Kalazanci Szt. József meggyógyítja a létráról leesettet

Boyack, Johann Stephan (†1754), 1752

freskó

Privigye, piarista templom, mennyezet

Repr.: MI, Sk 12, 11.

B 8.3.

Kalazanci Szt. József lecsillapítja a tengert

Boyack, Johann Stephan (†1754), 1752

freskó

Privigye, piarista templom, mennyezet

Repr.: MI, Sk 12, 12.

B 8.4.

Kalazanci Szt. József beteget gyógyít

Boyack, Johann Stephan (†1754), 1752

freskó

Privigye, piarista templom, mennyezet

Repr.: MI, Sk 12, 13.

B 10.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1751

vászon, olaj; 300 × 155 cm

Kecskemét, piarista templom, Kalazanci Szt. József oltára

Repr.: MI, Sk 15, 21b. HB, Sk 146, I (Fellegi Jenő, 1992). DFGy. – Vö. PM 1992, I (Fellegi Jenő, 1992); P 2007; PM 2010, 605, n° 19 (Legeza László, 2007).

Kompozíciója a nyitrai piarista templom oltárképét (B 2) másolja, provinciálisabb kivitelben. A kép ára 33 forint, 60 dénár volt (PMKL, Kecskeméti rendház levéltára, Régi korszak [II.8.a], Lib. 3; Szentgyörgyi, 37). A helyi hagyomány szerint a zsinóros dolmányba öltözött nemes úrfi, akit egy angyal vezet a szent elé, Koháry István vagy valamelyik másik családtag gyermekkori ábrázolása.

B 11.

Kalazanci Szt. József a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1757

vászon, olaj; 88 × 69 cm

Fölirata: „Universa theologia ad men[tem]. D[octori]. A[ngelis]. D[ivi]. T[homae]. A[quinatis]. exposita Beato Josepho Calasan[ctio] Scholarum Piarum Fund[atori] sacrata a def[endente] Rev. Nob. ac Erud. D. Ios. Jankovics Sem[inarium]. S. Annae vice praef[ecto]. S. TH. [---]anau[---] Praeside R. P. Stanislao Köszeg[hy] A. D[ivo]. Regee Steph[ano]. Sch. Piar. SS. Theol[ogiae] Profes[sore]. Veszp. anno [1757]”

Özv. Szelle Andornétól (Rákoshegy) vásárolta Tomek Vince házfőnök 1940-ben a budapesti rendház részére, majd 1990-ben a váci rendházba vitték.

Vác, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 11, 7a; Sk 11, 7b; Sk 15, 11a. HB, Sk 146, 18a-b (Tahin Gyula, 1992). DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. PM 1992, 18a-b (Tahin Gyula, 1992); PM 2010, 609, n° 27 (Legeza László, 2007).

Jankovics József (1729–1773) negyedéves veszprémi teológus és a Szent Anna szeminárium viceprefektusa fogadalmi képe ünnepélyes teológiai vizsgája emlékére, amelyen 1757 augusztusában tíz társával együtt védte meg a Kőszeghy Szaniszló piarista professzor által összeállított téziseket. A kép bal alsó sarkában a kinyomtatott tézisek idealizált képe látható. A nyomtatvány teljes címe a következő: Ex universa theologia ad mentem Doctori Angelis Divi Thomae Aquinatis exposita selectae propositiones, quas reverendi nobiles, ac eruditi domini Venerabilis Seminarii Veszprimiensis ad Sanctam Annam alumni praeside P. R. Stanislao Kőszeghy a Divo Rege Staphano Scholarum Piarum AA. LL. ac Theologiae Ordinarii Professore publice defendenas suceperunt anno sautis M.DCC.LVII. Mense Augusti, Jaurini, typ. Streibig, 1757 (PKK, P 33/1/5 [M 100], koll 2). Jankovics Pápán született, Vimmer Ágoston (Augustinus a S. Ioanne Nep.) unokaöccse volt. Miután 1757. okt. 6-án pappá szentelték, Városlődön, majd Dunabogdányban lett plébános, és ott hunyt el 1773-ban (Pfeiffer János, A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630–1950), München, 1987, 551). – Tomek Vince följegyzése a kép eredetéről: „1940. márc. elején Vékássy Lajos, az esztergomi Keresztény Múzeum képrestaurátora egy 18. századi Kalazancius-képet ajánlott fel nekünk megvételre. A kép tulajdonosa, özv. Szelle Andorné, Rákoshegy rajta keresztól 250 pengőt kért a képért. Miután megnéztük a fetményt, … feljánlottunk érte 100 pengőt, amit a tulajdonos el is fogadott. Ezután került rá a sor a kép jókarba hozására. Pogor [Ödön] rendtársunk közvetítésével ezt a munkát először Szokol Vilibald dr. festőművész vállalta, mikor azonban azt közbejött akadályok miatt elvégezni nem tudta, Huber Alfréd festőművész, és volt tatai konviktorunk végezte el (jún. 10-24). Az ökörszemes rámát Winkle cég készítette. A felmerült költségek a Kalazantinum alapot terhelték (117., 135. és 137. sz. tételek). … Az I. emeleti fogadó szobában helyeztük el.” (PMKL, Budapesti rendház levéltára, Historia domus 1864-1961, p. 428).

B 12.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Felix Ivo Leicher (1727–1812), 1767

vászon, olaj, 181×114 cm

Fölirata: „Calasanctius Szent Iosef Kegyes Iskolák szerzöie született 1556 Aragonianak Petralta nevű Várossában, meghalt 1648. Szentek számába vétetett 1767. Eszten.”

Eredete: Tata, piarista rendház (1950-ig).

Tata, Kuny Domokos Múzeum, letétben a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán

Repr.: MI, Sk 11, 42; Sk 11, 43b; Sk 15, 34. – Vö.PM 1992, II.

A festményt minden bizonnyal azonos azzal, amelyet Schuperger Károly tatai kovácsmester hozott magával Bécsből 1767. aug. 15-én a piarista iskola retorikai és poétikai tanterme számára, amint arról a rendház krónikája beszámolt: „15-ta Vienna redux D. Carolus Schuperger hujas ferropola, vir multum liberalis, nostrique Instituti amans, secum advehit imaginem Sancti Patris Nostri, per eleganter pictam, pro schola rhetorica, ac poeseos, aestimatam sex aureis, quam lista querna deaurata inclusam, illico ad frontem internam musaei utriusque eloquentiae, supra professoris cathedram suspendimus, ut non modo icon ista ornet officinam hunc oratoriam, verum praesidio suo Sanctus Patriarcha Noster juventutem protegat.” (PMKL, Tatai rendház levéltára, Historiae novae domus Eszterhazianae Tatensis, p. 51). – Korábban Franz Anton Maulbertsch művének vélték (vö. A tatai piarista rendház és múzeuma, szerk. Révhelyi Elemér, Bp., 1938, 26-27), de Garas Klára úgy vélte, hogy „a típusok egyezése, a kissé agyagos formakezelés, édeskés kifejezés” inkább Maulbertsch barátjára, Felix Ivo Leicher-re utalnak (Garas Klára, Felix Ivo Leicher (1727–1812), in Bulletin du Musée Hongrois des Beaux Arts 13[1958], 97-98, 148-149). Leicher egyébként a piaristák tanítványa volt a morvaországi Freibergben (Přibor), számos oltárképet festett a rend templomaiba, és a rendalapító képét is több változatban elkészítette, többek között két bécsi (St. Thekla, ungargasse-i (A 26), valamint a nikolsburgi, breznóbányai (B 15) és a nagykárolyi piarista templomok számára (B 42; Garas., i. m. 153; Biba, Otto, Der Piaristenorden in Österreich, Eisenstadt, 1975, 59; Roland, Martin, Die Altarbilder in St. Thekla, in 250 Jahre Kirche St. Thekla: Die Piaristen auf der Wieden, Wien, 2006, 26-29). – Biró Vencel a képet így írta le: „a felső részt kitöltő felhőzetben a Boldogságos Szűz fejéről leomló kendőn s térdein ülő kis Jézus lábait szinte érinti a földre szállt, felnőtt, szárnyas őrangyal. Az egyik magyar ruhás kisfiút hátulról átölelve, tekintetét kinyújtott kezével a kis Jézus felé irányítja. Az Istenanya s Fia tekintete az eléjük táruló látványon pihen. A másik magyar ruhás gyermek térdeplő helyzetben egy kiterített papírlapról olvas. Kalazancius átszellemülten néz fel a Boldogságos Szűz s Fia felé, balkezét áhítattal a mellén tartja, jobb kezével az áhítatkeltés, a tanítás nemes cselekedeteit s tanítványait ajánlja fel. Háta mögött két polgári fiú áll, egyikük csodálkozó tekintettel néz a magasba. A felhőben két angyalfej röpköd, az isteni Gyermek kísérete. A kép felső terét részben ki is töltik. Kalazancius arca csupasz, kifejezése aszketikus, ragyog az elragadtatás szépségében. Égi jelenés – csoda – teszi élővé a képet, a meglepett emberi csoport bevonásával. A finoman megfestett kép alakjai az égi jelenéssel együtt járó fényből kapják megvilágításukat, az egész kép tónusát, azaz a fény és az árnyék változását e ragyogásból meríti. Az Istenanya fejét csillagkoszorú övezi.” (Biró, Piarista nagyok, 70-71).

B 13.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Milione, Vincenzo (1735–1805, római festő), 1770

vászon, olaj; 330 × 220 cm

Jelzése: „Vincenzo Milione Pinx: Roma 1770”

Eredete: Tata, piarista kápolna (1952-ig).

Kecskemét, piarista rendház, oratórium

Repr.: MI, Sk 11, 40; Sk 14, 31; Sk 15, 21a. HB, Sk 146, 38 (Fellegi Jenő, 1992). – Vö. PM 1992, 38 (Fellegi Jenő, 1992).

Miután 1950-ben a tatai rendházat a kommunista hatóság fölszámolta, a piarista rend engedélyt kapott arra, hogy 1952 februárjában a kápolna berendezését, köztük ezt a festményt is, Kecskemétre szállítsák, ahol a piarista templom szentélye melletti emeleti oratóriumban helyezték el. – Irod.: A tatai piarista rendház és múzeuma, szerk. Révhelyi Elemér, Bp., 1938, 27.

B 14.

Kalazanci Szt. József Mária monogrammjával

Maulbertsch, Franz Anton (1724–1796), 1771

freskó (Kalkmalerei)

Vác, székesegyház kupolafeskója (részlet)

Repr.: MI, Sk 15, 28.

A szenttől balra (miseruhában) Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend alapítója, alatta Szent György, jobbra pedig (töviskoszorúval a fején) Istenes Szent János, az irgalmas rend alapítója látható.

B 15.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Leicher, Felix Ivo (1727–1812), 1775/1780

vászon, olaj, copf stílusú füzéres keretben; 320 × 173 cm

Eredete: Breznóbánya, piarista kápolna (1906-ig).

Breznóbánya, plébánia

Repr.: KA 2007.

A festményről Jozef Medvecký állapította meg, hogy Leicher műve (ld. Svätci v Stednej Európe / Heilige im Zentraleuropa [kiállításkatalógus: Slovenská Národná Galéria, Bratislava, 1993], ed. Ivan Rusina, Bratislava, 1993, 120-121). – Leicher piarista diák volt, és Kal.-ról több képet is festett (fölsorolásukat ld. Tatára készült képénél (B 12).

B 16.

Kalazanci Szt. József íróasztalnál

ismeretlen festő, 1750/1780

fa, intarzia

Vác, piarista templom, sekrestye szekrényajtóján

Repr.: MI, Sk 15, 33b. HB, Sk 146, 32a-b (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 32 (Tahin Gyula, 1992).

B 17.

Kalazanci Szt. József a konstitúciókat írja és Mária monogrammjára mutat

ismeretlen festő, 1770/1800

vászon, olaj; 77 × 57 cm

Eredete: Kecskemét, piarista rendház (1950-től, ismeretlen rendházból), majd Alsóörs, piarista rendi üdülőház (1965-től)

Budapest, kalazantinumi rendház

Repr.: MI, Sk 15, 35c. HB, Sk 146, 24 (Tahin Gyula, 1992). DKMGy (Koltai András, 2010). – Vö. PM 1992, 24 (Tahin Gyula, 1992).

Egy ismeretlen szerzőjű metszet (A 38) alapján készült. Egy másik festményváltozata magántulajdonban (vö. EphCal 1994:1, címlap).

B 18.

Kalazanci Szt. József (mellkép)

ismeretlen festő, 1770/1800

vászon, olaj; 34 × 26 cm

Eredete: Magyaróvár, piarista rendház (1950-ig).

Kecskemét, piarista rendház, Fazekas József (?2001) szobájában

Repr.: MI, Sk 15, 25a. HB, Sk 146, 23 (Fellegi Jenő, 1992). – Vö. PM 1992, 23 (Fellegi Jenő, 1992).

B 21.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt, birétumban

ismeretlen festő, 1750/1800

vászon, olaj; 130 × 80 cm

Eredete: Nagykanizsa, piarista rendház (1950-ig), majd a piarista templom kórusán (1984-ig).

Budapest, piarista rendház (1950 után)

Repr.: MI, Sk 15, 7a (Surányi Béla készíttette, 1983). HB, Sk 146, 39 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 39 (Tahin Gyula, 1992).

Föltehetően a nagykanizsai Nepomuki Szent János kápolna (Felsőtemplom) egyik oltárképe lehetett, amelyet 1923-ig a piaristák használtak. A festményt 1984-ben Surányi Béla (†1983) közbenjárására adta át Peidl Béla plébános a piarista rendnek. Ekkor Budapestre vitték. 2016-tól visszakerült Nagykanizsára, ahol a rendházi kápolnát díszíti.

B 22.

Kalazanci Szt. József a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1750/1800

vászon, olaj

Podolin, piarista templom, főoltár mellett

Repr.: MI, Sk 12, 2. DFGy (Legeza László, 2007). – PM 2010, 610, n° 29 (Legeza László, 2007).

B 23.

Kalazanci Szt. József a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1770/1800

vászon, olaj; 186 × 136 cm

Eredete: Magyaróvár, piarista rendház (1950-ig).

lappang

Repr.: MI, Sk 15, 59a (Weiner Ferenc felvétele, 1942).

Pálffy Erzsébet grófnő ajándékozta a magyaróvári piarista rendháznak az 1930-as években. – A podolini piarista templom festményének (B 22) angyalokkal kiegészített változata.

B 24.

Kalazanci Szt. József élete

ismeretlen festő, 1767/1768

festménysorozat

Származása: Podolin, piarista rendház folyosója (1929-ig), majd Szentgyörgy, piarista rendház.

Privigye, piarista rendház

Repr.: fortepan.hu (ismeretlen fölvétele, Podolin, 1900 körül)

A lunettaképekből álló sorozat a podolini rendház kerengőjére készült Kal. szenttéavatása alkalmából, amint ez a rendházi krónikából kiolvasható. A rendház 1767. és 1768. évi gyarapodásai között ugyanis a következőket említi: „Imagines [---] in curritoriis affixae”, illetve „imaginum vitam S. Patris in circuitu colle[gii ---]eferentium, marginibus applicata, pictura sino[---]compta tamen et honesta, sunt adornata” (PMKL, Acta domus Podoliniensis, Lib 5, p. 279, 284). Minden egyes festményen az ábrázolt eseményt leíró latin szövegek olvashatók, amely rövidítve hivatkoznak Franciscus Maria Bonada (a S. Joanne Evang.) életrajzára (Vita B. Josephi Calasanctii a Matre Dei Ordinis … Scholarum Piarum fundatoris, tom, I-II, Romae, 1764). – A képek egészen a piarista piarista rendház megszűnéséig a kerengőben voltak, és az arra járó magyar piaristák megcsodálták és számon tartottzák. Ismerte őket Váry Gellért, aki ezt írta: „Podolinban a bemélyedt fülkékben egyes jelenetek vannak lefestve Kalazanti szent József életéből” (Kegyes-rendi régiségek szótára, in A magyarországi kegyes-rend mauzoleuma, 1875: PMKL, IV.79: Váry Gellért hagyatéka, Sk 4, p. 17). Csaplár Benedek pedig azt írta róluk: „Podolinban nagyobb méretű olajfestmények vannak a folyosó falain, melyek a szent alapító élettörténetének egyes kiválóbb mozzanatait tüntetik elő” (Csaplár Benedek, Visszhang Gyürky Ödönnek „a kegyes tanító-rend jubileuma” cz. üdvözlő czikkére, meg holmi egyéb arra vonatkozó, in Katholikus Pedagogia 1[1897], 677-706: 703). – Miután a podolini rendházat a piaristák 1922-ben átadták a redemptoristáknak, a festmények helyükön maradtak, de mikor 1927-ben a redemptoristák ideiglenesen kiköltöztek, a festményeket 1929 nyarán a szentgyörgyi piarista rendházba szállították, és ott az emeleti folyosó mindkét szárnyán helyezték el. Cserhelyi Sándor nyitrai házfőnök ekkor „28 Kalazancius-képről” tett említést (PMKL, MTÚL, Tart. lev., Nyitra/1929/684). Néhány évvel később azonban Privigyére kerülhettek, mert 1942-ben Révay József úgy tudta, hogy „a [podolini] refektóriumból a Kalazancius ebédjét ábrázoló nevezetes kép Trencsénbe került, a folyosókról pedig a Szent Atya élettörténetének 21 képe a privigyei rendházba” (Révay József, Egy nap Podolinban, in Tükör 10[1942], 462). – A sorozat tehát 21 vagy 28 darabból állt. A kommunista diktatúra évei után jelenleg 11 festmény található a privigyei rendházban. Az 1990-es évektől kezdve Jozef Dorica restaurálta őket Pozsonyban (az először restaurált két darabot ld. Piaristi v Prievidzi 1666–1996: Historia a súčasnost, ed. Pavol Kollár, Priviedza, 1996). A 2005-ig restaurált kilenc képet Újszandecben (Nowy Sącz) is kiállították (vö. PEL 2005, 123, 152-155). Az alábbiakban csak a restaurált képek leírását közöljük.

B 24.1.

Kalazanci Szt. József élete (1): Kal. látomásában megjelenik Assisi Szt. Ferenc

ismeretlen festő, 1767/1768

vászon, olaj

Fölirata: „S. Joseph[us] Cal: Asisium venit, ad Aram supplici S. Franciscus Seraphicus apparet, rationem consequendae Indulgentiae docet, ab eodemq[ue] Seraphico Patre, iteru[m] sibi apparente discit, se et alteram tantum piam anima Indulgentia plenaria a De donatu[m] esse: similq[ue] trib[us] Votis Religiosis ab Illomet desponsatur.”

Privigye, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 12, 8. PEL 2005, 153, III/8C (Piotr Droździk fölvétele, 2005).

Franciscus Maria Bonada (a S. Joanne Evang.) könyve a jelenetről a következőt írja: „Interea [anno 1599] S. Francisci Assissiatis, cui maxime addictus erat, patrocinio ut esset protectior, Societatem inire voluit, quae illius sacra Stigmata, unde ei nomen inditum, veneratur praecipuo cultu. … Extra portam Flaminiam pannosam vestem, Societatis insigne, indutus, nudi pedibus se in viam dans triduo Assisium venit. Populi multitudo innumerabilis ibi aderat, ut noxae peccatis debitae eximeretur; cui admixtus ad aram supplex, sub qua Francisci corpus repositum est, dum Josephus praeces facit, ei se vir sanctus manifesta in luce videndum dedit, ac sciscitatus: quorsum id itineris; respondenti, ut thesaurorum caelestium et ipse particeps fieret, summam rei difficultatem simut, et rationem, qua consequi optata posset, amantissimus verbis aperuit. Atque eius pietati divina respondit benignitas: iis enim, quae jussa fuerant, rite perfunctus omnibus, ab eodem Francisco, qui iterum fui videndi copiam fecit, rescivit statim, unice fuisse duos, qui fuerint plena manu caelestium donorum copia divinitus cumulati, ipsum videlicet, et nullius pretii mulierculam. Quo accepto responso, gaudio gestiens Romam rediit…” (Bonada, i. m., I, 103-104). – Kal. 1617-ben is elzarándokolt Assisi-be, és akkor is volt egy látomása, amelyben Szent Ferenc eljegyezte őt három fiatal lányal, akik a szerzetesi szegénységet, tisztaságot és engedelmességet jelképezték (Bonada, i. m., I, 110).

B 24.2.

Kalazanci Szt. József élete (2): Kal. fölismeri hivatását

ismeretlen festő, 1767/1768

vászon, olaj

Fölirata: „S. Ioseph[us] Cal. Romae 7 Ecclesias pro more Visitans, pueror[um] in turba[m] incidit, cum probro et dedecore colludentiu[m]; dolentem tot similiu[m] in Orbe excitium Davidis illa occupat vox: Tibi derelict[us] est pauper, &c. sua[m]q[ue] hinc colligit Vocatione[m], ad erudienda[m] spiritu intelligentiae & pietatis juventutem. Hi. T. 1. L. 1. c. 13.” – A képen olvasható a szózat szövege: „Tibi derelictus est Pauper, Orphano Tu eris Adjutor.”

Privigye, piarista rendház

Repr.: PEL 2005, 152, III/8A (Piotr Droździk fölvétele, 2005). – Ld. még: PP 1996; PM 2010, 610, n° 30 (forrás: PP 1996, téves fölirattal).

A kép fölirata Franciscus Maria Bonada (a S. Joanne Evang.) könyvére hivatkozik, amely a jelenetről a következőt írja: „Romae obambulans puerorum in turbam incidit, cum probro, ac dedecore colludentium. Solitus modeste incedere nihil videt, sed vocem audit elate ad animum inclamentem: intuere Josephe, Josephe aspice. Attolit oculos, miseroque spectaculo angitur miris modis. Deplorentem certum tot puerorum exitium Davidis illa occupat vos: Tibi derelictus est pauper, orphano tu eris adjutor [Ps 9,35]. Voce attonitus non ambigua, minimeque obscura altius spectare; serio oraculum reputare apud se; in eo dies, noctesque totus insistere; idipsum conferre cum illa voce, qua Romam accersebatur, cum pueris, quorum circum se in somno coronam viderat, cum virginibus, quibus fidem Romae, et Assisii obligaverat, Francisco teste, ductore, et auspice” (Bonada, i. m., I, 125).

B 24.3.

Kalazanci Szt. József élete (3): Kal. kegyes iskoláját bíborosok vizitálják

ismeretlen festő, 1767/1768

vászon, olaj

Fölirata: „S. Ioseph[us] Cal. erudiendae Juventuti domu[m] ad S. Dorotheae tra[n]s Tyberim deligit, A. D. 1597. Scholas Pias A[nn]o Saeculari 1600 in Campu[m] Florae transfert, quas jussu Pontif. Cardinales Antonian[us] & Baroni[us] visitant, mirat omnia, ac probant. Inter pueros e Scholis exeuntes, etia[m] Angeli conspiciuntur. T. 1. L. 2. c. 6[!4].”

Privigye, piarista rendház

Repr.: PEL 2005, 152, III/8B (Piotr Droździk fölvétele, 2005). – Ld. még: PP 1996; PM 2010, 610, n° 31 (forrás: PP 1996).

A kép fölirata Franciscus Maria Bonada (a S. Joanne Evang.) könyvére hivatkozik, amely a jelenetről a következőt írja: „Clemens VIII. Pontifex maximus [anno 1602] … Cardinalibus mandavit, quos magnos non fecit dignitas, sed accepit, Sylvio Antoniano et Caesari Baronio. Praeceptum assiduitas, puerorum modestia, pietatis in utriusque ardor, litterarum studia, rerum dispositio vehementer illis probata est. Prefectum vero incumbentem in omnia, omnium satagentem, nec impensis, pauerculos ut alliceret, parcentem ullis, ubo mirati sunt, eorum alter, Antonianus videlicet, singulis mensibus, quoad viveret, nummos argenteos decem ei solvi jussit. … Pontifex, etsi de homine cogitaret criminose nihil, ne suscipiose quidem; quia tamen, ut mos est magistratuum, cogebatur vereri ultra, audire omnia, pridenter cavere maluit, quam in neglectis aliquid relinquere. Propterea Cardinalibus Antoniano, & Baroni iterum mandat, suo ut nomine Scholas Pias, sed inexspectati, adeant; discipulos interrogent; praeceptores audiant; quae ad litteras, quae ad mores spectant, diligentissime vestigent singula; Auctorem operis versent in omnes partes, excutiant, scrutentur. Illi audientes dicto, quid improbent, quid suspicentur, imo quid non eximie laudent, inveniunt nihil” (Bonada, i. m., I, 171-172, 175-176). Az angyalokról azonban a szövegben nincsen szó.

B 24.4.

Kalazanci Szt. József élete (4): V. Pál pápa üdvözli a Pantheonból kijövő Kal.-t

ismeretlen festő, 1767/1768

vászon, olaj

Fölirata: „S. Iosephus Calasanct. ex Aede sacra olim Pantheon dicta egressus, a Paulo V. Pont. Max. rheda vecto conspicitur, jubet subsistere Pontifex, Sanctum ad se vocat, cum eo spectante Populo Rom. de Scholis Piis diu colloquit, & fausta omnia precatur, amantissimea a se dimittit. To. 1. Lib. 2. cap. 6.”

Privigye, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 12, 9. PEL 2005, 154, III/8F (Piotr Droździk fölvétele, 2005). DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. P 2007, 15; PM 2010, 611, n° 33 (Legeza László, 2007).

A kép fölirata Franciscus Maria Bonada (a S. Joanne Evang.) könyvére hivatkozik, amely a jelenetről a következőt írja: „Lectica vectus transibat aliquando Pontifex [Paulus V., 1605–1621] forum, cujus e latere eminet Aedes sacra, quae olim Panthen. Josephum inde exeuntem conspicatus a se praeter consuetudinem vocat; lectica stante, atque omni Pontificio comitatu, perbenigne alloquitur; de Sodalitate diu, multumque interrogat; bene se habere omnia gratulatur; et fausta cuncta precatus imposterum, dimittit amantissime. Spectaculo qui aderant, qui etiam, ut solet, confluxerant, magnifica de viro sancto portendere; hic contra sentire de se ipse modestius supra quam credibile est” (Bonada, i. m., I, 208-209).

B 24.5.

Kalazanci Szt. József élete (5): Kal.-nak és diákjainak az „állandó imádság” közben megjelenik a Szűzanya

ismeretlen festő, 1767/1768

vászon, olaj

Fölirata: „S. Ioseph[us] Cal. dum Pueris adest in Sacello Orationis continuae tempore, repente cu[m] splendido Angelor[um] comitatu, delabente[m] e coelo suspicit cu[m] Neto Iesulo Matre Dei, Pueri haec videntes laetant, & obstupescu[n]t. Tum Mater Filio venera[n]da indicat multutudine[m], atque is signo crucis super illos edito, cu[m] tota pompa sunlime abiit. T. 1. L. 2. c. 8.”

Privigye, piarista rendház

Repr.: PEL 2005, 123, III/8.I (Piotr Droździk fölvétele, 2005).

A kép fölirata Franciscus Maria Bonada (a S. Joanne Evang.) könyvére hivatkozik, amely a jelenetről a következőt írja: „Pueris aderat in sacello, orationi, quae continua dicitur, operam dantibus: derepente, praeeunte Angelorum splendidissimo comitatu, delabentem e caelo suscipit, gestatemque prae sinu Filium Matrem Dei, quae non longe distans manifesta in luce pueris sui spectaculum facit, spectatrix ipsa. Illi vix sibi credentes prae novitate rei nec visa unquam, nec optinata, sublatis ad caelum manibus, obstupefacti laetitiam, qua fruebantur, tacitam continebant; quum filio Mater venerabundam indicat multitudinem, atque is rore quodam caelesti effuso, & signo Crucis edito erecta dextera, cum reliquia pompa sublimis abiit. Sanctissimus Patriarche, ne tantae rei perenne monumentum non esset, tabulam, utcumque per paupertatem licuit, rudi penicillo elaboratam, in sacelli, ubi aid accedit, ara collocari quamprimum jussit: Filii vero aliquanto post, pictura melius emendata, antiquiorem illam in Patris cubiculo, donec Beatus annumeratus est [anno 1748], religiose adservarunt” (Bonada, i. m., 243-244). Az esemény történetileg nem hiteles, először csak Alessio Armini 1686-ban írt életrajzában szerepel (ld. Bau, Calasanz, San Jose de Calasanz, Salamanca, 1967, 285-288).

B 24.6.

Kalazanci Szt. József élete (6): Antonius Bernardinus piarista föltámad, hogy megkaphassa Kal. áldását

ismeretlen festő, 1767/1768

vászon, olaj

Fölirata: „Antonius Bernardus, (qui licet juvenis, et abunde doct[us] Operariu[us] tamen esse maluit,) cu[m] morte[m] sibi imminere se[n]tiret. S. Iosephu[m] Fundatore[m] cu[m] benedict[io]ne pro eo articulo adesse rogavit, sed ejus mors tunc incidit, cu[m] ille breve somnu[m] caperet. Quare expergefact[us] ad mortuum properat, cu[m] semel iteru[m]q[ue] inclamat, hic attollit sese, & in aspectu Patris feliciter iterum obiit. To. 1. L. 2. c. 8.”

Privigye, piarista rendház

Repr.: PEL 2005, 155, III/8H (Piotr Droździk fölvétele, 2005).

A kép fölirata Franciscus Maria Bonada (a S. Joanne Evang.) könyvére hivatkozik, amely a jelenetről a következőt írja: „Antonius Bernardinus, Patricius Lucensis, unus e quatuordecim, quos paupertati secum una Parens optimus consecraverat, etsi juvenis abunde doctus, & nulla de caussa, cur sacerdotio initiaretur, non dignus esset, inter operarios tamen adscribi maluit, in omni humilioris cujusque muneris functione egregie navus. Is anno aetatis quarto, vicesimo gravissime aegrotabat, & III. Idus Augusti sub noctem sentiens, extremum tempus sibi imminere, amantissimum oravit Patrem, ut sibi in novissimo vitae articulo ne deesset: sed ejus mors in id temporis incidit, quum ille brevissimum somnum capiebat. Expergefactus ad aegrotum properat, & nactus mortuum, se in tempore non fuisse admonitum dolenter questus, proprius ad cadaver accedit, & semel, atque iterum Antonium inclamat: huic perinde, ac post quietem, attollenti caput, cur, dixit, abque commeatu, quem optaveras, obiisti? Deinde interrogat, diuturniorem num vitam cupiat? neganti, quia meliorem fortitus esset, amplexum dedit, accepitque extremum atque ille, quae sibi unice in votis fuerat, paterni amoris significationem consequutus ultimam, in sinu mortis hilare iterum conquievit” (Bonada, i. m., I, 250-251).

B 24.7.

Kalazanci Szt. József élete (7): Kal. meggyógyítja Arcangelo Sorbinio-t

ismeretlen festő, 1767/1768

vászon, olaj

Fölirata: „Archangel[us] Sorbini[us] vix profess[us] in febrim incidit, fine[m] vitae ad summu[m] quatriduo allatura[m] post tridui inedia[m], dicente Medico: cras cera Mors. S. Joseph[us] respondet cras certa salus. Deinde aegroti capiti manu imposita, ut praedicerat, salute[m] redidit. T 1. L. 2. c. 9. Ide[m] accidit in Polonia P. Alexan. Walewski, et P. Jos Jastrzebski, ope ejus Reliquiarum.”

Privigye, piarista rendház

Repr.: PEL 2005, 153, III/8D (Piotr Droździk fölvétele, 2005).

A kép fölirata Franciscus Maria Bonada (a S. Joanne Evang.) könyvére hivatkozik, amely a jelenetről a következőt írja: „Archangelus Sorbinius … vix professus in febrim incidit, quae initio statim mortalis habita, finemque triduo, ad summum quatriduo, vitae allatura: sed post tridui inediam, dicente Medico, cras certa mors, respondit Josephus: cras certa sanitas; deinde aegrotantis capiti manu imposita, quietem primo, mox somnum, tum, út praedixerat, salutem reddidit” (Bonada, i. m., 257).

B 24.8.

Kalazanci Szt. József élete (8): Kal. közbenjárására lecsillapodik a tenger

ismeretlen festő, 1767/1768

vászon, olaj

Fölirata: „Anno 1629 S. Jos. Cal. 5 ex suis Roma Neapolim misit, crucemq[ue] lignea[m] palmare comite[m] itineris dedit. Navis Cajeta[m] verso tra[n]quillo mari vecta, ibi turbinib[us] agitata, spe salutis ademit cu[n]ctis. Fi plorat[us] omniu[m]; at Ios. Apa, q[ui] Nostris praeerat, S. Patre[m] invocat, cruce[m] ab eo accepta[m] attollit, et in mare projicit; eod[em] mome[n]to mare quievit, & crux visa e[st] ante prora[m] dux navigationis. T. 1. L. 3. c. 6.”

Privigye, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 12, 10. PEL 2005, 153, III/8G (Piotr Droździk fölvétele, 2005).

A kép fölirata Franciscus Maria Bonada (a S. Joanne Evang.) könyvére hivatkozik, amely a jelenetről a következőt írja: „hoc ipso anno MDCCXXIX. [1629] ante diem XI. Kalendas Majas quinque de Suis, quorum primus erat Clericus Josephus Apa, Roma Neapolim navigare jussit Noster, crucemque ligneam, ut solebat, singulis palmarem dedit, quam de collo pendulam itineris haberent comitem. Navis usque in viciniam maris, cui a Cajeta nomen, vento secundo, ac prospero delata est: ibi maximus turbinibus agitata eo nautas perpulit, ut naufragium rati non posse evadi, nil minus, quam portum, unde non longe aberant, cogitarent. Dum sit fletus, ac gemitus tota navi, Apa Patris optimi virtute fultus, & fide plenus, excitat hanc quoque in aliis; verborum, quibus scelera detestamur, rite formulam praeit caeteris; crucem ab Josepho acceptam sublime attollit; precandis ritu decussat aerem, in spemque erectus illam in mare projicit. Crucem dari fluctibus, & mare acquiescere ad navigandum idoneum, monumentum fuit unum” (Bonada, i. m., II, 262-363). – Egy hasonló eset történt később, ugyanazon a tengeri útvonalon Vinzenzo Berro-val és piarista társaival is, amikor Kal. levágott hajfürtje csendesítette le a tengert (Bonada, i. m., II, 45).

B 24.9.

Kalazanci Szt. József élete (9): Judicky Máté gneznói kanonok közbenjáró imát kér Kal-tól Tuczyński Kristóf poznani prefektus számára

ismeretlen festő, 1767/1768

vászon, olaj

Fölirata: Christoph[orus] Tuczyński Castell[us] Posnaniae curatur[us] valetudine[m] Pataviu[m] pergebat ob infirmitate[m] Laureti substitit, ac cognita fama sanctit[itati]s Jos. Cal[asancti]i misit ad e[m] Math. Judyczki Archid[iaconus] Cujav. et suos familiares, qui sibi salute[m], Filio haeredes, Łubińskio Episc. Cujav. vita[m] longiorem impetrare[n]t. Vir S. post. 3. dies precu[m] R. Castell[u]m valere, ja[m] morari Bononiae, Filiu[m] proles masc. habitur, Ep[iscopus] victus 10. a[nnum] et fore Arch[i]e[piscopus]. Gnesn[ensis], T. 2. L. 4. c. 3.”

Eredete: Podolin, piarista rendház folyosói (1922 előtt).

Privigye, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 12, 10. PEL 2005, 154, III/8E (Piotr Droździk fölvétele, 2005). DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. P 2007, 14; PM 2010, 611, n° 32 (Legeza László, 2007, téves fölirattal).

Az ábrázolt esemény minden bizonnyal lengyel vonatkozása miatt került be a Kal. életét bemutató podolini sorozatba. A kép fölirata Franciscus Maria Bonada (a S. Joanne Evang.) könyvére hivatkozik, amely a jelenetről a következőt írja: „Exeunte Martio [1635?] Matthaeus Joannes Judischius, canonicus Gnesnae, et Cujaviae archidiaconus ad Josephum venit, ut morem gerere Christophoro Tucinschio, Posnaniae praefecto, et Poloniae senatori, qui octoginta jam annos natus morbo curationem adhibiturus Patavium adire statuerat, habueratque eumdem canonicum in itinere comitem. Polonia egressi, non magnis itineribus procedentes, ambo aliquamdiu in Moravia consistere, ubi Nostrorum virtutem, operam, ardoremque in juvandis hominibus mirati, dum Instituti rationem curiosus investigant, audiunt de Auctore multa; eumque alloqui, quum Romam venerint, deliberatum habent. Patavii morbi curatione suscepta, Lauretum religionis caussa se conferunt. Ibi Senator morbo impeditus, comiti mandat, ut ad Josephum properet, ab eoque sibi salutem, et haeredes poscat. Is erat vir, qui haereticam pravitatem publice detestatus, populos ditionis suae ab errore abjunxerat, saepe hoc nomine insidiis appetitus a consanguineis, quorum cum pervicacia erat summa in tuenda haeresi, tum legitimum jus, si nepotes deessent, adeundae haeretitatis. Filius ei erat unicus, qui uxore jampridem ducta, nullos hactenus habebat liberos, nec sperabat. Ergo amicum rogat, ut nulli apud Josephum precatoris officio desit. Canonicus vix romam venit, postridie ad Calasanctium, de hac une re plurimum sollicitis, caussam defert petitionis suae; nihil dubitans, quin, ubi intellexerit, etiam adjuvet. At vir sanctus, qui demississime de se sentiret, peccata sua excusare, ex eorum se esse numero, quorum preces non audit Deus, nullisque illius rationibus moveri potuit, ut tam grave in se negotium reciperet. Discedit ille Nostri modestiam potius admiratus, quam tristis, infecta re. Idem deinde iterum, idem tertio, adscito etiam sibi comite Polono Sacerdote, et patricio, Josephum convenit; rogat infimis precibus, atque ita Ecclesiae discrimen, religionisque caussam (nam praecipue de Tucinschii haeredibus laborabat) opponit homini haeretice pravitati inimicissimo, ut tandem promiserit Dei Servus, solemnes Filiis indicturum se preces, et post triduum responsi aliquid daturum. Tum ille, quasi jam voti compos, vehementius urgere, atque una cum Ecclesiae, caussa Senatoris valetudinem, et Cujaviensis Episcopi commendare, quod hujus ipse gessisset vicarium, eidemque Sacerdotia deberet sua, timeretque, ne, se absente, e vivis excederet, quum senex admodum esset. Triduo post ad eum reversus in sacellum ducitur; et Calasanctii haec responsio fuit: se, ac Suos, licet homulos ex argilla miseros, tamen non suo quidem merito, sed eorum, quae petebantur, gratia exorasse Deum: igitur Senatorem non aegrotum amplius Bononiam ivisse incolumen; ejus filium, antequam ipsi Poloniam repetant, patrem fore; si Deum timeat, sobolem promitti alteram, fortasse tertiam; Episcopum bene valere, majoremque ejusdem futuram gloriam, sicut erat insignis pietas; aetatem denique longe, quam spes esset, duiturniorem futuram. Archidiaconus, quum Lubienschii Antistitis senectutem dumtaxat commemorasset, ut audiit, praedicari virtutem, quam Josepho putabat ignotam, id totum instar oraculi habuit. Neque animi falsus est. Nam Senatori valetudinem Bononiae, Patavii nepotem, ex filii nuntio, alios deinde in Polonia duos gratulatus est; Episcopum vero satis commode valentem Gnesnensi Ecclesiae praepositum deinceps vidit, idemque tres, et octaginte annos explevit.” (Bonada, i. m., II, 46-50). – Maciej Łubieński włocławeki (kujáviai) püspök 1641-ben lett gneznói érsek.

B 24.10.

Kalazanci Szt. József élete (10): Kalazanci Szt. József életre kelti a megfulladt csecsemőt

ismeretlen festő, Podolin, 1767/1768

olaj, vászon; 260 × 130 cm

Fölirata: „Tusculi commorante S. Josephum Cal. accedit mulier, quae imprudens in somno appressit filium, cadaver in sinum illius, projicit, ut vivum recipiat faemineo urget ululatu. S. Pater miseratione motus, discipulos in Sacellum e Scholis convocat, converso cadavere ad Imaginem B. V. Mariae apud Nostrates miraculis darae, dicit cum pueris Salve Regina, absoluta prece, revixit infans. Tom. 2. Lib. 4. c. 6.•

Eredete: Podolin, piarista rendház folyosói (1922 előtt).

Privigye, piarista iskola

B 25.

Kalazanci Szt. József egy angyallal a feszület előtt

ismeretlen festő, 1765/1780

freskó

Podolin, piarista templom, odalkápolna

Repr.: DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. PM 2010, 613, n° 37 (Legeza László, 2007).

B 26.

Kalazanci Szt. József meggyógyítja egy kisdiák szemét

Schervitz Mátyás, 1760/1770

vászon, olaj; 140 × 108 cm

Vác, piarista rendház

Repr.: Sk 15, 43a. HB, Sk 146, 27 (Tahin Gyula, 1992). DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. PM 1992, 27 (Tahin Gyula, 1992); P 2007, 44 (Legeza László, 2007).

Az azonosítást Korhecz Papp Zsuzsannának köszönjük.

B 27.

Kalazanci Szt. József és Glicerio Landriani piarista novícius

ismeretlen festő, 1750/1800

vászon, olaj; 199 × 131 cm

Vác, piarista templom, a sekrestye kápolnájában

Repr.: MI, Sk 11, 14b; Sk 15, 29a. HB, Sk 146, 28 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 28 (Tahin Gyula, 1992).

B 28.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Felix Ivo Leicher (1727–1812)?, 1775/1780

vászon, olaj; 230 × 140 cm

Vác, piarista templom szentélyében

Repr.: MI, Sk 11, 14a; Sk 15, 27b. HB, Sk 146, 36 (Tahin Gyula, 1992). DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. PM 1992, 36 (Tahin Gyula, 1992).

Felix Ivo Leicher nagykárolyi oltárképének (B 42) másolata vagy változata.

B 30.

Kalazanci Szt. József asztali kereszt előtt

ismeretlen festő, 1770/1800

vászon, olaj; 55 × 40 cm

Eredete: Veszprém, piarista rendház (1950-ig).

Alsóörs, piarista rendi üdülőház

Repr.: MI, Sk 11, 21b; Sk 15, 35b. HB, Sk 146, 22 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 22 (Tahin Gyula, 1992).

A Lidl testvérek metszetének (A 45) másolata.

B 31.

Kalazanci Szt. József diákokkal

ismeretlen festő, 1755/1760

vászon, olaj; 55 × 40 cm

Fölirata (hátul): „Emin. Ac. Rev. Principi Joachimo S.R.E. Cardinali Portocarrero Episcopo Sabiensi, Hierosolymitani Ordinis, Bajulivo Hispanianarum Protectori, Catholici Regis negotiis apud Apostolicam Sedem Praeposito, marmorae statutaae in Templo Vaticano erectae Imaginem perenne obsequui gratique animi monumentum Clerici Regulares Scholarum Piarum D.D.D.”

Eredete: Veszprém, piarista rendház, majd Hogyor József (†1951) és Surányi Béla (†1983) piaristák őrizetében.

Budapest, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 15, 17b (Surányi Béla készíttette, 1982).

A vatikáni Szt. Péter bazilikában 1755-ben fölállított, Innozenzio Spinazzi által készített szobor (A 24) kompozíciójának másolata, és közeli rokonságban áll a kolozsvári Kalazantinum oltárképével (B 69). Keletkezési idejének megharározásához az szolgál támpontul, hogy fölirata szerint Joaquín Fernández de Portocarrero (1681–1760) bíboros számára készült.

B 32.

Kalazanci Szt. József keresztvetésre tanítja a magyar diákokat

ismeretlen festő, 1770/1800

vászon, olaj, aranyozott füzéres képkeret piarista címerrel; 145 × 100 cm

Budapest, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 11, 3; Sk 15, 7b. HB, Sk 146, 29 (Tahin Gyula, 1992). DKmGy (Koltai András, 2009). – Vö. PM 1992, 29 (Tahin Gyula, 1992).

A kép aranyozott keretén fölül a piarista rend címere.

B 33.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1770/1790

vászon, olaj; 55 × 38 cm

Budapest, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 15, 13a. HB, Sk 146, 37 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 37 (Tahin Gyula, 1992).

A diákok között bal oldalon II. József gyermekkori portréja látható. Föltehetően egy oltárkép-vázlata.

B 34.

Kalazanci Szt. József mellképe

ismeretlen festő, 1750/1800

fémlemez, olaj; 18 × 13 cm

Budapest, tartományfőnökség

Repr.: MI, Sk 15, 11b. HB, Sk 146, 21 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 21 (Tahin Gyula, 1992).

B 35.

Kalazanci Szt. József diákokkal

ismeretlen festő, 1750/1800

vászon, olaj; 124 × 95 cm

Az egyik diák által tartott papír fölirata: „Sub tuum praesidium confugimus”.

Kecskemét, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 15, 25b. HB, Sk 146, 31 (Fellegi Jenő, 1992). – Vö. PM 1992, 31 (Fellegi Jenő, 1992).

B 36.

Kalazanci Szt. József a konstitúciókat írja

ismeretlen festő, 1750/1800

vászon, olaj; 90 × 104 cm

Vác, piarista templom, sekrestye

Repr.: MI, Sk 11, 16; Sk 15, 29b. HB, Sk 146, 26 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 26 (Tahin Gyula, 1992).

B 37.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1767/1780

freskó

Veszprém, piarista rendház külső homlokzata

Repr.: MI, Sk 15, 17a (Surányi Béla készíttette, 1982). DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. P 2007, 32 (Legeza László, 2007).

A freskó Johann Ernst Mansfeld metszete (A 33) alapján készült.

B 38.

Kalazanci Szt. József Eszterházy-gyerekekkel a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1767/1780

vászon, olaj

Eredete: Tata, Eszterházy-kastély(?)

lappang

Repr.: MI, Sk 11, 24b.

A festmény Johann Ernst Mansfeld metszete (A 33) alapján készült, de a diákok helyére az Eszterházy-gyerekek, fölthetően Eszterházy Ferenc (1715–1785) kancellár gyerekei kerültek.

B 40.

Kalazanci Szt. József a rend konstitúcióival

ismeretlen festő, 1750/1800

vászon, olaj; 50 × 40 cm

Eredete: Mernye, piarista rendház, majd Sótonyi István SchP (†1982) birtokában.

Kecskemét, piarista gimnázium igazgatói irodája (1984 óta)

Repr.: MI, Sk 11, 9b; Sk 15, 9b.

B 41.

Kalazanci Szt. József mellképe

ismeretlen festő, 1760/1780

vászon, olaj; 73 × 54 cm

Fölirata: „S. Ioseph a Matre Dei Fun[dat]or Schol: Piar: et P[at]re[ris!] Gen[eralis] I: Na[tus] Petralte in Aragonia ex Nob[ili] Fam[ilia] Cal[asanc]tia, obyt Romae 25 Aug: 1648.”

Budapest, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 11, 1; Sk 15, 1b.

Ahhoz a festménysorozathoz tartozott, amelyek a rend generálisait ábrázolta. Az 1930-as években a budapesti rendház ebédlőjében, a kis udvar felőli falon volt, majd 1938-ban a IV. emeleti folyosóra került (PMKL, Budapesti rendház levéltára, Historia domus 1864-1961, pp. 372, 389).

B 42.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Felix Ivo Leicher (1727–1812), 1778

vászon, olaj; 600 × 300 cm

Nagykároly, piarista templom, főoltár

Repr.: MI, Sk 13, 7. DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. PM 2010, 607, n° 21 (Legeza László, 2007).

A képet egy korabeli folyóirat, az Österreichische gelehrte Anzeigen említi Leicher művei között („ein Altarblatt im J. 1778. vorstellend den heil. Joseph Kalasanz zu Karoli in Hungarn”: Österreichische gelehrte Anzeigen 2(1780), 165; vö. Garas Klára, Magyarországi festészet a XVIII. században, Budapest, 1955 231; Sabău, Nicolae, Johann Ignaz Cimbal, Magister Arti Peritus şi pictura altarelor bisericii piariste din Carei, in Ars Transsilvaniae 10-11(2000-2001), 125-143). – Biró Vencel a képet így írta le: „Kalazancius fiúgyermekek környezetében áll. A fiúk ruhája finomabb anyagból való. A rendalapító az egyik gyermekkel beszél, annak fejére téve egyik kezét. A másikkal felfelé mutat, ahol a felhőben az Istenanya látszik a kis Jézussal. Egy nagyobb angyal két kezét kitárva összeköti a két jelenetet. (Biró, Piarista nagyok, 73). A Kal. mellett álló fiúk könyvet és papírlapot tartanak, egyik másik az előtérben figyelmesen olvas. Két piarista szerzetes is szerepel a képen: egyikük a rendalapítóra tekint, a másik a háttérben álló gyerekeknek olvas.

B 43.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1776/1790

vászon olaj, füzéres, koronával és szívvel díszített festett keretben

Trencsén, piarista templom, Szt. György oltár

Repr.: MI, Sk 12, 16. DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. P 2007, 164; PM 2010, 606, n° 20 (Legeza László, 2007).

A piaristák 1776-ban kapták meg a föloszlatott jezsuita rend trencséni templomát és kolostorát. Az ezt követő években helyezhették el a templom Szt. György oltárán a festményt, erről azonban a rendház krónikája és status domus-ai 1790-ig nem tesznek említést. A festmény Johann Ernst Mansfeld metszete (A 33) alapján készült, kiegészítve a szent épen maradt nyelvét és szívét tartó angyallal, a térdelő szent mellett álló diák helyére pedig II. József parókás kiskori portréja került (Szilárdfy 1992, 32).

B 44.

Kalazanci Szt. József a konstitúciókkal

Mathias Hanisch (?), 1793

vászon olaj

Eredete: Trencsén, piarista rendház, refektórium (1918-ig)

Budapest, Iparművészeti Múzeum, kiállítva a Nagytétényi Kastélymúzeumban

Repr.: MI, Sk 11, 66a; Sk 12, 15; Sk 15, 53a.

A festmény föltehetően 1793-ban készült, amikor a trencséni rendház refektóriumát fölújították, és a jezsuita szentek képei között elhelyezték két szentéletű piarista, Kal. és Glicerio Landriani portréit, amint erről a rendház 1793. és 1796. évi állapotjelentései beszámolnak: „Refectorium … nunc pictoris (propter copiosas ciradas) penicillo inalbatum, ornatumque insigni Religionis nostrae, et duabus imaginibus nempe S. Patris Nostri et V. Glycerii, antiquo Societatis insigni integre inaurato et mundatis, ac reparatis reliquis imaginibus.” (PMKL, APHV, Div. III: Status domorum, Fasc. 24).

B 45.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1779

vászon, olaj; 225 × 140 cm

Kolozsvár, piarista templom, Kalazanci Szt. József oltára

Repr.: MI, Sk 11, 28a; Sk 13, 1-2. DKMGy (Piarista Múzeum). DFGy (Legeza László, 2007).

Biró Vencel a képről azt írta: „Az oltárt 1779-ben Pállya István házfőnök állíttatta be. Ő 1778-ban Bécsben járt, onnan a főiskola részére taneszközöket hozott. Valószínűleg onnan hozta magával, vagy akkor rendelte meg a Kalazancius-képet. … A kolozsvári Kalazancius-képen Kalazancius a főalak. Fehéres színű felhőzsámolyra térdepelve, áhítattal emeli szemeit a magasba a rózsaszínű ruhás és halványkék kendővel takart Boldogságos Szűz és az ölében tartott kis Jézus felé. Nekik ajánlja a rend alkotmányát (Constitutio), amely a lábai előtt van elhelyezve. Kebléből a szeretet lángja sugárzik, amelyet néhány szál liliomszállal együtt két kezével magához szorít. Lábainál püspöki süveg és pásztorbot, valamint bíborosi kalap. A háttérben a rend jelvényét (Mária Isten anyja) dicsfény ragyogja be. Kalazancius körül a felhőben angyalok tűnnek elő. Merész repülésükkel adnak kifejezést örömüknek, hogy a Boldogságos Szűz Kalazanciust meghallgatta. A védőszent előtt … a XVIII. század utolsó évtizedeinek magyar viseletében két ifjút látunk. Az egyik lépcsőn ül, csigásra fodrozott barna hajú, skarlátvörös, elől kereken szabott fehér nyestprémes kurta dolmányban, narancs-színű kétsoros gombos mellényben. Jobb kezét jobb térdén nyugtatja, balkezében a bal térdére fektetett jegyzetet tart, közben szemét Kalazanciusra szegezve, áhítattal figyel szavaira. Skarlátpiros nadrágjával, sárga csizmájával, egész viseletével a festő azt a diákruhát örökítette meg, melyet abban az időben a nemesi konviktus tagjai viseltek. Mellette hasonló szabású zöld ruhában áll társa, – aki jegyzetével kezében szintén áhítattal néz Kalazanciusra – bizonyára más alapítványos ifjak öltözetét örökítette meg. A háttérben két polgárruhás tanuló egy kinyitott könyv olvasásába mélyed.” (Biró, Piarista nagyok, 71-72; ld. Biró Vencel levele, 1956. jún. 4.: Mészáros Imre hagy., Sk 16).

B 46.

Kalazanci Szt. József egy diákkal a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1797

vászon, olaj

Sátoraljaújhely, piarista templom, Kalazanci Szt. József oltár

Repr.: MI, Sk 11, 49; Sk 15, 43. DFGy (Legeza László, 2007).

A festményt 1797-ben helyezte el Sivulszky József házfőnök az 1789-ben a piaristák birtokéba került megkapott sátoraljaújhelyi pálos templom főoltárán, Szent Egyed képének helyén („S. Patris Fundatoris nostri Calasanctii ad aram maiorem in locum Sancti Aegidii substituit”). 1804-ben azonban Sivulszky kicseréltette a leckoldali Szűz Mária oltár képével, így a templom titulusa is Nagyboldogasszony lett, Kalazanci Szent József pedig külön oltárt kapott (PMKL, Sátoraljaújhelyi rendház levéltára, Liber historiam domus … continens, 1789–1892, p. 32; Joó Tibor, Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez, in Hermann Ottó Múzeum Közleményei 11(1972), 152). pp. 32, 65; Joó Tibor, i. m., 152, 166). Lehetséges, de nem biztos, hogy a képet a piaristák Tokajból hozták magukkal. A festmény Johann Ernst Mansfeld metszete (A 33) alapján készült, de kevesebb mellékalakkal, és Kal. arcvonásai sem a megszokottak, fekete haja és szakálla van. Lehetséges, hogy a festő egy piarista ismerősét, talán Sivulszky Józsefet ábrázolta.

B 47.

Kalazanci Szt. József mellképe

ismeretlen festő, 1750/1850

vászon, olaj; 90 × 70 cm

Fölirata: „S. Joseph Calasanctius in hoc Justinianae familiae sacello Ordinis Cl. Reg. Sch. Piar. Instituti habitum induit”.

Budapest, piarista gimnázium, igazgatói iroda

Repr.: MI, Sk 15, 9a. DKmGy (Koltai András, 2009)

Annak a festménynek a másolata, amely egykor a Giustiniani család római palotájának (Palazzo Giustiniani, Via della Dogana Vecchia) kápolnájában volt. Ott öltöztette be Benedetto Giustinini bíboros szerzetesi ruhába Kal-t 1617. márc. 25-én. Az esemény 140. évfordulóján, 1757-ben a kápolna falán az eseményre utaló emléktáblát helyeztek el (vö. Stefani, Giovanni Vincenzo, La festi di Beatificazione di S. Giuseppe Calasanzio, in L'Eco dei Nostri Centenari, a cura di Leodegario Picanyol, Roma, 1948, N° 11-12, 85-86), talán ekkoriban készült a festmény is. Mivel a palota 1898-tól a Grande Oriente d'Italia szabadkőműves páholy központja volt, majd 1926 óta az olasz szenátus elnökének székháza, a kápolnát megszüntették , és irodának használják, de falán meghagyták márványtáblát, talán mert tudták, hogy Kal. is Inkvizíció üldözöttje volt (vö. Giner, Severino, Seguendo le orme di S. Giuseppe Calasanzio in spagne e Italia, Roma, 1992, 76; Ruppert József, A piarista diák Rómában [Róma, 2007], 55-56; a tábla képe: DENES, I, 31).

B 48.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1802

vászon, olaj; 200 × 116 cm

Beszterce, piarista templom, Kalazanci Szt. József oltára

Repr.: MI, Sk 11, 28b, Sk 13, 15; 16. PM 2010, 607, n° 22.

Az oltárt 1802-ben készíttette Issekutz Szaniszló házfőnök, és ugyanakkor a főoltárra is új Szentháromság-képet rendelt Bécsből. Valószínűleg Kal. képe is ott készült. (Biró Vencel, A kegyesrend Besztercén, Medgyesen és a kolozsvári főiskola bölcsészeti karán, Kolozsvár, 1948, 23; Biró, Piarista nagyok, 72; ld. még Biró Vencel levelét, 1956. jún. 4.: Mészáros Imre hagy, Sk 16).

B 49.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1806

vászon, olaj

Budapest, a piarista gimnázium zászlóján

Repr.: DKmGy (Kormos Zoltán, 2006)

A festmény a piarista gimnázium ünnepi zászlóján található, külön rávarrt vászonfelületen. Felix Ivo Leicher nagykárolyi oltárképének (B 42) egy részletét másolja. A zászló a rajta levő szalagok szerint 1806-ban készült („Juventuti liter. Gymnasii Pestiens. Schol. Piar. 1806.)

B 50.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Schwartz József (†1823), 1819

vászon, olaj; 190 × 130 cm

Budapest, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 15, 3a. HB, Sk 146, III (Tahin Gyula, 1992). DKmGy (Koltai András, 2009). – Vö. PM 1992, III (Tahin Gyula, 1992).

A festményt 1819 júliusában festette Schwartz József, a pesti rajziskola tanára az ottani rendház refekóriuma számára. A rendházi krónika erről így számolt be: „Hoc mense, julio nempe, curata etiam est ac coenaculum imago S. Patris nostri Josephi Calasanctii, quam habita paritetis altioris ratione delineavit, ex pinxit D. Josephus Schwartz scholae graphidis Pesthiensis professor, et postquam per R. P. Assistentem [Joannem] Alber, ceterosque nostros probata fuisset, mercedis loco accepit 150 florenos WW. Arculario vero pro lista dati sunt 35 floreni.” (PMKL, Budapesti rendház levéltára, Historia domus Pestiensis 1753–1864, p. 70).

B 51.

Kalazanci Szt. József keresztvetésre tanítja a diákokat

Schön Ferenc, 1818

vászon, olaj

Szentgyörgy, piarista templom, kórusföljáró (2010)

Repr.: MI, Sk 12, 5. DKMGy (Koltai András, 2010).

Előképe Johann Ernst Mansfeld metszete (A 39) lehetett.

B 52.

Kalazanci Szt. József magyar diákokkal és őrangyallal

Schön Ferenc (pozsonyi festő), 1820

vászon, olaj; 170 × 110 cm

Eredete: Magyaróvár, piarista rendház kápolnájának oltárképe (1950-ig), majd a magyaróvári plébánián, illetve letétként a Magyar Nemzeti Galériában (1983-ig), Budapest, piarista rendház (1994-ig)

Mosonmagyaróvár, piarista kápolna főoltárán

Repr.: MI, Sk 15, 23b, 24. HB, Sk 146, 30 (Tahin Gyula, 1992). – Vö. PM 1992, 30 (Tahin Gyula, 1992).

A kép kompozíciójában a festő Grosser János magyaróvári házfőnök (későbbi tartományfőnök) elképzelését valósította meg, amint arról a rendházi krónika beszámol: „In sacello autem nostro novam maiorem aram cum S. Patris imagine erexit. Et iconem quidem secundum ideam per P. Rectorem propositam pinxit Franciscus Schön Posonii, listam autem a duro polito ligno pro ea paravit arcularius Mosoniensis May, quit etiam reliquum totius arae adparatum, demtis inaurationibus, et cruce alabastrina fabricavit, atque in vigilia S. Patris [26. aug.], prout universi optavimus, feliciter adposuit. Primam itaque missae sacrificium ad hanc novam aram festo S. Patris nostri Josephi Cal. peractum est, quod … praecessit benedictio tam imaginis, quam altaris, per superiorem domus facta” (PMKL, Magyaróvári rendház levéltára, Historia domus Óváriensis, 1739-1829, p. 307). – A rendház 1950. évi erőszakos föloszlatása után a helyi plébániára került, majd letétként a Magyar Nemzeti Galériába. Ott figyel föl rá Mojzer Miklós osztályvezető révén Mészáros Imre piarista, aki kijárta, hogy a kép ismét a rend birtokába kerüljön (vö. PMKL, Albert István hagyartéka, Mészáros Imre levelei, 1982-1983). Amikor 1994-ben újra megnyílt a mosonmagyaróvári piarista kápolna, ismét annak főoltárképe lett. – Biró Vencel a képet így írta le: „a Boldogságos Szűz helyett a ragyogó istenszem világítja meg a képet. A képen hatalmas oszloptalp előtt Kalazancius szerény alakja áll. Jobb kezét egy könyvébe mélyedő, kisvárosi öltözetű gyermek vállán nyugtatja. A fiú rövid szürke kabátot, térdnadrágot, térdeinél átkötött kékes-szürke harisnyát, csatos fekete félcipőt visel. Velük szemben szelíd tekintetű, bájos angyal magyar ruhás fiút támogat, és mintegy ajánlva hoz Kalazancius elé. Karját tanítólag felemelve, mosolyogva a gyermekre néz, s hozzá beszélni látszik. A gyermek láthatólag az olvasással küzd. Helyes kiejtésére a Szent s az angyal jóakarattal, aggódva figyelnek. Kalazancius állványon áll, előtte van a rendi alkotmány (Constitutio) s még liliomszálak is. A gyermek Spencer-szabású, testhez álló, sűrű gombos, csípőig érő, zöldbe játszó, világoskék magyar ruhában, feszes magyar nadrágban és kivágott, szegett, rojtos sárgáspiros csizmában áll. Két kezében meghajtott nyitott ívet tart” (Biró, Piarista nagyok, 74).

B 53.

Kalazanci Szt. József miseruhában

Pesky József (1795–1872), 1826

vászon, olaj

Balatonakali, plébániatemplom

Repr.: MI, Sk 15, 53b (Sallai László plébános felvétele).

A festményen látható szent Kal. vonásait viseli, a kezével tartott könyv fölirata („Ad maiorem Dei gloriam”) azonban arra utal, hogy a kép inkább Loyolai Szt. Ignácot ábrázolja. A Kusztodiátushoz tartozó Balatonakali katolikus templomát a piarista rend építtette 1827-ben.

B 54.

Kalazanci Szt. József arcképe

Dániel Benedek (Benedictus a SSS. Trinitae, 1734–1812), 1790/1810

vászon, olaj; 30 × 40 cm

Festett fölirat a kép alján: „Vera S. P. N. Jos. Cal. etc. effigies”

Szamosújvár, örmény plébánia (1960-ig)

elpusztult

Kádár József a következőket írta a képről: „A Szent Atya halotti maszkja kb. 30-40 cm nagyság, olajban, vászonra, fakereten, ráma nélkül Szamosújváron volt az örmény katedrálisban. A kormányzó nekem adta, de akkor nem volt lakásom, nem vittem el, ott hagytam, fotocopiát csináltattam róla, [amit] elküldtem Biró Vencel provinciálisnak, ő elküldte Rómába a generálisnak. A festője Daniel ny. piarista, aki Szamosújváron élt, tanított ingyen szegény fiúkat és vsz. festegetett. … A katedrális leégett [1960-ban], a képet nem találtuk meg akrmvbál[?] utána.”

B 55.

Kalazanci Szt. József arcképe

ismeretlen festő, 1800/1850

vászon, olaj; 63 × 53 cm

Budapest, Kalazantinum piarista rendház, tartományfőnöki tárgyaló

Repr.: MI, Sk 11, 50a; Sk 15, 51a. DKmGy (Koltai András, 2009)

B 56.

Kalazanci Szt. József olvasni tanítja a diákokat

ismeretlen római festő, 1800/1850

vászon, olaj; 60 × 46 cm

Eredete: Erőss József (†1970) birtokában.

Kecskemét, piarista rendház, refektórium

Repr.: MI, Sk 15, 53c.

Domenico Corvi (1721–1803) képének (Róma, San Pantaleo rendház) másolata. (Az eredeti képet korábban Andrea Sacchi művének vélték, vö. Pansecchi, Fiorella, Domenico Corvi, l'apparato della Basilica Vaticana de 1767 e San Giuseppe Calasanzio, in Prospettiva 1989/1990, 56-70; vö. EphCal 1992, 265-266).

B 57.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1770/1800

vászon, olaj; 300 × 200 cm

Máramarossziget, piarista templom, Kalazanci Szt. József oltára

Repr.: MI, Sk 11, 29a (Szolomájer István nyug. plébános készíttette, 1983).

B 58.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1800/1850

vászon olaj, faragott ornamentális keret

A képkeret fölirata: „S. Jos. Cal.”

Eredete: Nagykanizsa, piarista rendház (1950-ig), majd a piarista templom kórusán (1984-ig).

Budapest, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 15, 39a (Surányi Béla készíttette, 1983).

A festményt 1984-ben Surányi Béla (†1983) közbenjárására adta át Peidl Béla plébános a piarista rendnek.

B 60.

Kalazanci Szt. József arcképe

ismeretlen festő, 1800/1850

vászon, olaj; 60 × 40 cm

Vác, piarista rendház, noviciátus

Repr.: MI, Sk 11, 13; Sk 15, 51b.

1947-től 1990-ig a noviciátusi rendház budapesti helységeiben volt, 1947-től a svábhegyi Cassiciacumban, 1950-től a Váci utcában, majd 1953-tól a Mikszáth Kálmán téren.

B 61.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

ismeretlen festő, 1800/1850

vászon, olaj; 83 × 62 cm

Eredete: Máramarossziget, piarista rendház rendház, ebédlő (1949-ig), majd Kézdiszászfalu, Kádár József SchP (†1993) birtokában.

lappang

Repr.: MI, Sk 11, 29b; Sk 13, 6 (Varga László felvétele, 1983).

Eredetéről Kádár József a következőket írta: „Egy piarista imakönyvben (1859 Wien) van az első lapon ugyanaz… A kép a szigeti rendház ebédlőjében volt, onnan mentette ki Szemes Ferkó, így jutott hozzám. … ” (Kádár József levele Mészáros Imrének, 1984; vö. Mészáros Imre megjegyzése a fénykép hátán: „Most Kádár József SchP őrzi (Tinoasa: Nyújtód, Str. Sasausi 72.) Állami leltárba vették a képet. Valószínűleg majd az ottani templomba kerül” (vö. PMKL, Mészáros Imre hagy., Sk 13, 6). – Ezzel szemben 2010-ben Boros Vilmos nyújtódi plébános tájékoztatása szerint sem a plébánián, sem a rokonoknál nem található (2010. szept. 25.)

B 62.

Kalazanci Szt. József

Endrődy Gyula, Nyitra, 1880/1900

vászon, olaj; 123 × 93 cm

Kecskemét, piarista rendház, földszinti folyosó

Repr.: MI, Sk 11, 45; Sk 15, 37b. DKmGy.

Endrődy Gyula 1869-1904 között a nyitrai piarista gimnázium rajztanára volt. Egy fénykép szerint a festménynek egy másik változata is volt a kecskeméti piarista rendházban, valószínűleg az oratóriumban. Egy harmadik, szignált változatát, amelyen Kal. mellett jobbra a nyitrai piarista templom és rendház is látható, a debreceni Szent Anna római katolikus plébánián őrzik (2017).

B 63.

Kalazanci Szt. József arcképe

ismeretlen festő, 1879

üvegablak

Kecskemét, piarista rendház, oratórium

Repr.: MI, Sk 11, 66b.

A kecskeméti rendház régóta lomtárnak használt oratóriumát Nagy Alajos, a rendi növendékek prefektusa (tanfelügyelője) kezdeményezésére állították helyre 1879-ben. Ekkor készült a Szűz Máriát és Kalazanci Szt. Józsefet ábrázoló két üvegfestésű kép is. A költségeket részben a tartományfőnökség, részben Trautwein János (az Oltárgyesület vezetője), részben a rendtagok adományai fedezték.

B 64.

Kalazanci Szt. József (vera effigies) és alatta egy hozzá imádkozó nemesi család

ismeretlen festő, 1780/1820

vászon, olaj

Sátoraljaújhely, piarista templom

Repr.: DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. PM 2010, 609, n° 26 (Legeza László, 2007).

Antonio Pazzi metszetének (A 11) másolata.

B 65.

Kalazanci Szt. József

Bucher Xavér (?), 1840/1850

vászon, olaj

Eredete: Veszprém, piarista templom Kalazanci Szent József oltárán (1911-ig).

lappang

Repr.: PMú (1901/1911)

Előképe Johann Ernst Mansfeld metszete (A 33) volt. Johann Az oltárképet 1911-ben lecserélték Steiner Rezső festményére, és nem ismert, hogy utána mi lett a sorsa.

B 66.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Pesky József (1795-1872), 1847

vászon, olaj

Nagybecskerek, piarista templom

Repr.: DFGy (Legeza László, 2007).

A vatikáni Szt. Péter bazilikában 1755-ben fölállított, Innozenzio Spinazzi által készített szobor (A 24) alapján készült. A festő azonosítását Korhecz Papp Zsuzsannának köszönjük.

B 67.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Nagy Ferenc, 1857

vászon, olaj; 124 × 72 cm

Eredete: Szeged, piarista rendház (1948/1950-ig).

Kecskemét, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 15, 37a.

B 68.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Török Ede (1836-1892), Vác, 1876

vászon, olaj; 102 × 72 cm

Vác, piarista templom, a sekrestye kápolnájában

Repr.: MI, Sk 11, 17a; Sk 15, 31a.

1876-ban Váry Gellért a váci novíciusok helyettes magisztere összegyűjtötte a magyar piaristák 1850 óta írt tudományos és irodalmi műveit, és azokból a váci piarista rendházban külön könyvtárt rendezett be. Ennek elhelyezésére a váci fegyházban készült egy „üveg ajtós szekrény, melynek rendeltetése lett a kegyes-rend irodalmi munkáltait, úgymint alkalmi költeményeket, gymnasiumi programokat, tan-és egyéb könyveket magában foglalni”. A szekrényt 1876 karácsonyán a noviciátus tantermében helyezték el, úgy, hogy „fölötte függött a szent alapítónak szinte ez évben festett képe, magán a szekrényen pedig állott Dugonics Andrásnak csinos gipsz öntetű szobra.” (PMKL, II.8.a: Váci rendház levéltára, Lib. 26, p. 21.) A festményt Török Ede váci festőművész a vatikáni Szt. Péter bazilikában 1755-ben fölállított, Innozenzio Spinazzi által készített szobor (A 24) alapján festette, a szobor pedig nyilván Izsó Miklós és Huszár Adolf abban az évben Szegeden fölállított köztéri szobrának gipszmásolata volt.

B 69.

Kalazanci Szt. József diákokkal

ismeretlen festő, 1870/1890

vászon, olaj

Eredete: Mernye, piarista kormányzói ház (?), majd Kolozsvár, Kalazantinum kápolnája (1916-ig).

Kolozsvár, kerekdombi Jézus Szíve templom

Repr.: MI, Sk 14, 15. DKMGy (Ruppert József felvétele, 2010).

A vatikáni Szt. Péter bazilikában 1755-ben fölállított, Innozenzio Spinazzi által készített szobor (A 24) kompozíciójának másolata, és közeli rokonságban áll a Portocarrero bíboros számára készült képpel (B 31). Emiatt lehetséges, hogy 18. szazádi eredetű, és csak másodlagosan került a kolozsvári Kalazantinum főoltárára. A Kalazantinum krónikája szerint Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök 1899. január 2-án „szt. Atyánk megdicsőülésének gyönyörű képét küldötte ajándékba intézetünknek, mely házi kápolnánkban nyert méltó helyet”, (A kolozsvári Kalazantinum története 1894–1916, s. a. rend. Sas Péter, Bp., 2009, 166) de nem biztos hogy ez a kép azonos a főoltárképpel. – Biró Vencel – tévesen – a Landau-Axmann metszet másolatának vélte, ezért így írt róla: „Kalazancius körül két diák maradt. Az egyik olvas, a másik térdelve könyvet tart. Kalazancius alakja nem változott. Jellegzetességül csak a „Constitutio” látható. A kép mint csoportosítás megnyerő, könnyen érthető, szemléltető. Ezért szintén oltárképpé lett. … A Kalazantinum kápolnájában [1894-1916 között] oltárképül szolgált. Az oltárral együtt a külvárosi kerekdombi templomba került” (Biró, Piarista nagyok, 76). „Állítólag Mernyéről került ide. Szerzője ismeretlen, de ez a kép az Axmann-Landau rézmetszet változata.” (Biró Vencel levele, 1956. jún. 4.: Mészáros Imre hagy., Sk 16).

B 70.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Hofrichter József (1818–1889), 1881

vászon, olaj; 175 × 125 cm

Eredete: Budapest, piarista kápolna főoltárán (1913-ig), majd a Kalazantinum kápolnájában (1916-tól 1951-ig).

Budapest, piarista rendház, ebédlő

Repr.: MI, Sk 14, 20, 28 (képeslap Barzca József kiadásában, 1913/1916); Sk 15, 5a. HB, Sk 146, 41 (Tahin Gyula, 1992). DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. PM 1992, 41 (Tahin Gyula, 1992); P 2007, 74 (Legeza László, 2007).

A Landau-Axman metszet (A 56) alapján készült. Az ábrázolt öt fiú a magyar, olasz, spanyol, lengyel és osztrák piarista rendtartományokat jelképezik. Biró Vencel a képet így írta le: „Hofrichter kivitelben csak az Axman-metszetet módosította. A mezítlábas fiúból fehér harisnyás, rövidnadrágos, piros kabátos, szépen gondozott német, a háta mögött állóból világoskék kabátos, buggyos nadrágos lengyel lett, a magyar sötétkék dolmányban, piros nadrágban, korábbi formájában maradt, a Kalazancius előtt térdeplő sárga kabátban, kék nadrágban az olasz diákot képviselte, az ötödik hasított-karú piros kabátban, zöld köpönyeggel továbbra is spanyol maradt. Az ájtatos spanyol, az imádkozó olasz, az olvasó német fiú mellett a lengyel és magyar ifjak tekintetüket Kalazanciusra irányítják, jelezve, hogy készek tanításának átvételére. A ruházattal együtt az arcok is változtak Hofrichter képén, és nem is hátrányosan. A bájos mezítlábas kisfiú eltűnése mindenesetre sajnálható. Új jellegzetesség a képen a fehérvirágos liliomágak között pirosló nyelv és szív, amelyek Kalazancius földi maradványából épségben maradtak.” (Biró, Piarista nagyok, 76). – Miután 1913-ban a pesti piarista rendházat lebontották, a festmény a még megmaradt dunaparti rész második emeletén kialakított ideiglenes kápolnában volt, majd 1916-ban az új épületbe, a Kalazantinum kápolnájába került, annak fölszámolásáig, 1951-ig. Később, 1953-tól, a józsefvárosi (Mikszáth Kálmán tér) rendház alagsori ebédlőjében volt.

B 71.

Kalazanci Szt. József diákokkal és háttérben Szűz Máriával

Hofrichter József (1818–1889) ?, 1870/1890

vászon, olaj, füzéres, piarista rendi címeres keretben

ismeretlen helyen

Repr.: MI, Sk 14, 20.

A Landau-Axman metszet (A 56) alapján készült, de mindössze három diákkal.

B 72.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Hofrichter József (1818–1889) ?, 1870/1890

vászon, olaj

Budapest, tartományfőnökség

Repr.: MI, Sk 15, 13b.

A Landau-Axman metszet (A 56) alapján készült, de mindössze három diákkal.

B 73.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Hofrichter József (1818–1889), 1887

vászon, olaj

Egykor: Szeged, piarista rendház és gimnázium kápolnája.

elpusztult

Repr.: MI, Sk 14, 30.

A Landau-Axman metszet (A 56) alapján készült. A piarista rend számára a nagy árvíz után 1885/1886-ban Szeged városa új gimnáziumot és rendházat épített. A gimnáziumi „díszteremmel egyesített házi kápolna” oltárát „két szoborral és oltárképpel” Trautwein János, a budapesti oltáregylet igazgatója adományozta (vö. PMKL, Szegedi rendház levéltára, A szegedi kegyesrendi ház története, 1875-1946, p. 66). Az oltárképet valószínűleg Hofrichter József festette, aki máskor is gyakran dolgozott az oltáregylet számára (PMKL, Trautwein János oltáregyleti számadáskönyvei, passim). – Az oltár és a festmény sajnos nem élte túl a rendház 1950. évi államosítását.

B 74.

Kalazanci Szt. József tanuló diákokkal

Fellegi Alajos, 1900/1910

vászon, olaj; 140 × 100 cm

Eredete: Veszprém, piarista rendház (1950-ig).

Budapest, piarista kápolna, oltárkép

Repr.: MI, Sk 15, 5b.

B 75.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Róth Miksa (1865–1944), 1900

üvegablak

Eredete: Budapest, Erzsébetvárosi plébániatemplom (Rózsák tere).

1944-ben elpusztult.

Repr.: MI, Sk 11, 8a-b; Sk 14, 14; Sk 15, 57d.

B 76.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Szirmay Antal (1860–1927), 1901

falfestmény, tempera

Veszprém, piarista templom, a hajó első mennyezetén

Repr.: PMKL, A veszprémi öregdiákok által rendezett Kalazancius ünnepségek emlékkönyvei, 1987 (fotó: Zeitler, 1916).

B 77.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Fellegi Alajos (1866–1936), 1897

vászon, olaj

Származása: Rózsahegy, piarista rendház ebédlője (1926-ig)

Rózsahegy, Liptói Múzeum (Liptovské múzeum v Ružomberku)

Repr.: MI, Sk 14, 27.

Fellegi Alajos Temesvárott született, 1890 és 1904 között a rózsahegyi piarista gimnázium rajztanára volt, később Szolnokon és a IX. kerületi állami főgimnáziumban tanított, végül 1920-tól haláláig is Rózsahegyen élt. Kal. képét 1897-ben festette meg a rózsahegyi rendház ebédlője számára (és ugyanakkor a temlombejárat két fülkéjébe is készített 1-1 szentképet). A kép hamar népszerű lett. A rendházi krónika szerint, amikor Roch Gyula novícius-magiszer 1897. augusztus végén Rózsahegyen járt „igen megtetszett neki azon szép nagy Szt. Atyánkat ábrázoló kép”; vö. PMKL, Annales domus Rosenbergensis, lib. 2, p. 1897/1898). A rózsahegyi rendház fölszámolása után a festményt 1926-ban a Liptói Múzeum (Liptovské múzeum v Ružomberku) vette át letétbe másik három festménnyel együtt (vö. Biró Imre, in MPRT, 278). Föltehetően ezt a képet ábrázolja egy Mészáros Imre gyűjteményében található jelzetlen reprodukció (MI, Sk 14, 27). Eszerint ez a kép szinte azonos Fellegi veszprémi (B 81) és kolozsvári festményeivel (B 82), de utóbbin a piarista címer helyett Szűz Mária jelenik meg.

B 78.

Kalazanci Szt. József egy piarista studenssel a Szűzanya előtt

Fellegi Alajos (1866–1936), 1901

vászon, olaj

Származása: a rózsahegyi piarista rendház (?)

Szentgyörgy, piarista rendház

Repr.: DKMGy (Piarista Múzeum. Fényképgyűjtemény, 1938, 1948). MI, Sk 12, 3. DFGy (Legeza László, 2007).

A festmény Kal-t nem a szokásos kisdiákkal, hanem egy piarista studens-sel ábrázolja. Ezért föltehetően a rózsahegyi stúdium oratóriumának kápolnájának oltárképe volt. Ott működött ugyanis 1895 és 1917 között a magyar rendtartomány két studiumának egyike, ahol a piaristának készülő gimnazista korú növendékek, a studensek tanultak. A rendház 1922. évi megszűnése után Szentgyörgye szállították, ahol a templom főoltárképe lett, noha mérete és alakja nem illett az oltárszekrénybe. A szentgyörgyi piarista rendház erőszakos megszüntetése (1950) utáni években a főoltárt ismét régi formájában, az eredeti, Krisztus megkeresztelkedését ábrázoló oltárképpel állították helyre. Fellegi festménye jelenleg a rendházban található.

B 79.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Fellegi Alajos (1866–1936), 1900/1905

vászon, olaj; 190 × 108 cm

Egykor a régi temesvári piarista templom mellékoltárán.

Temesvár, piarista kápolna

Repr.: MI, Sk 13, 8; Sk 14, 15. DFGy (Legeza László, 2007).

A képet, Assisi Szent Ferencet ábrázoló párjával együtt a művész még a régi temesvári piarista (egykor ferences) templom számára ajándékozta. Miután azt 1910-ben lebontották, az akkor fölépült új gimnázium kápolnájában helyezték el, a főoltár két oldalán (Szekernyés János, Piaristák Temesváron, Temesvár, 2009, 50).

B 80.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Fellegi Alajos (1866–1936), 1909

vászon, olaj; 200 × 350 cm

Privigye, piarista templom

Repr.: MI, Sk 12, 7. DFGy (Legeza László, 2007).

B 81.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Fellegi Alajos (1866–1936), 1907/1908

vászon, olaj

Eredete: Vác, piarista rendház, majd Budapest, piarista rendház(?)

Veszprém, piarista templom

Repr.: MI, Sk 14, 27. DKmGy (Koltai András, 2003).

Biró Vencel szerint eredetileg Nemes Endre váci házfőnök rendelhette meg, majd a budapesti rendházba, végül a veszprémi piarista templomba került. (Biró, Piarista nagyok, 75).

B 82.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Fellegi Alajos (1866–1936), 1908/1909

vászon, olaj; 120 × 90 cm

Eredete: Kolozsvár, piarista rendház ebédlője (1949-ig), majd Biró Vencel SchP (†1962) birtokában.

lappang

Repr.: MI, Sk 13, 3.

Biró Vencel a képet így írta le: „Nemes Endre házfőnök rendelte az ebédlő részére az 1908. év körül. A képen Kalazancius feje s alakja Kalazancius halotti maszkjára emlékeztet. Mellette egy szegény fiú áll ingben, kezében nyitott könyvvel, amiből olvas. Kalazancius jobb kezét a fiú vállán tartja. Körben gyermekek ülnek, könyvvel, vagy anélkül. Egyikük szembefordulva áll s nagy érdeklődéssel tekint a Szentre. Felfedezhető egy szekrényre helyezett földgömb is. A Boldogságos Szűz s a kis Jézus felhőből figyelik az oktatást. Ezt a képet is, mint a Fellegi-féle Kalazancius-képeket általában, halvány kékes alapszín teszi jellegzetessé” (Biró, Piarista nagyok, 75; ld. még Biró Vencel levelét, 1956. jún. 4.: Mészáros Imre hagy, Sk 16).

B 83.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Pfeifer Elek (nagykanizsai rajztanár), 1905/1924

vászon, olaj

Eredete: Nagykanizsa, piarista rendház (1950-ig), majd a piarista templom kórusán (1984-ig).

Budapest, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 11, 61 (Surányi Béla készíttette, 1983).

Pfeifer Elek 1905 és 1924 között a nagykanizsai piarista gimnázium rajztanára volt. A festményt 1984-ben Surányi Béla (†1983) közbenjárására adta át Peidl Béla plébános a piarista rendnek.

B 84.1.

Kalazanci Szt. József fölismeri hivatását

Ferenczy József (1866–1925), 1910

gipsz alapon, tempera

Temesvár, piarista kápolna, mennyezet

Repr.: MI, Sk 13, 10; 12. DFGy (Legeza László, 2007).

„K. életének azt a nevezetes részét örökíti meg, midőn a kegyesrend alapítja e szózatot hallva. »József, menj Rómába, te reád hagyatott a szegény, az árváknak te léssz gyámola«, Rómába megy és Scholae Piae néven 1597-ben megnyitja a kegyes iskolákat. Az égi szózat kifejezői: a négy angyal, mint a művészet, hit, világosság és tudomány jelképezői ; K. előtt az elhagyott gyerekek láthatók” (Both 1912, 61). – Ferenczy 1910. szept. 20-án kezdett el dolgozni a kápolnában és 1911. jan. 22-én fejezte be a munkát (Szekernyés János, Piaristák Temesváron, Temesvár, 2009, 48-49).

B 84.2.

Kalazanci Szt. József a reáltudományokra tanítja az ifjúságot

Ferenczy József (1866–1925), 1911

gipsz alapon, tempera

Temesvár, piarista kápolna, mennyezet

Repr.: MI, Sk 13, 11. DFGy (Legeza László, 2007).

„A képen középkori iskolaszobát látunk benyílóval, mert a nagy nevelő és tanító, amíg a teremben egy osztállyal foglalkozott, a többieket a benyílóba küldte imádkozni, tehát a vallási és reális oktatást, mint K. két fő irányát fejezi ki a második kép” (Both 1912, 61).

B 84.3.

Kalazanci Szt. József megkapja XV. Gergely pápától a piarista rend alapítólevelét 1621-ben

Ferenczy József (1866–1925), 1912

gipsz alapon, tempera

Temesvár, piarista kápolna, mennyezet

Repr.: MI, Sk 13, 9. DFGy (Legeza László, 2007).

A pápa „átadja K-nek az alapítólevelet. A pápa korhű ornátusban, balkezében a levelet tartva, jobbjával megáldja K-et, aki előtte térdel” (Both 1912, 61).

B 84.4.

Kalazanci Szt. József a Szűzanya előtt a temesvári új piarista gimnáziummal és diákjaival

Ferenczy József (1866–1925), 1913

gipsz alapon, tempera

Temesvár, piarista kápolna, mennyezet

Repr.: MI, Sk 13, 13. DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. P 2007, 172 (Legeza László, 2007).

A temesvári új „kollégiumot a tanuló ifjúsággal ábrázolja, felette az égi jelenettel: Kalazanti a boldogságos Szűztől esdi az áldást a tanítókra és a tanuló ifjúságra” (Both 1912, 61).

B 85.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Mayer'sche Hofkunstanstalt (München), 1910

üvegablak

Temesvár, piarista kápolna

Repr.: MI, Sk 13, 14.

A temesvári piarista kápolna üvegablakait a müncheni Mayer'sche Hofkunstanstalt cég készítette. A cég vezetője ekkor Franz Borgias Mayer (1848–1926) volt. Ld. még: Mihoc, Diana–Ciobotaru, Dan Leopold, Capela gimnaziului piarist din Timişoara – obiectiv architectonic „stil 1900”, in Analele Banatului, Artă, Serie nouă, 2(1997). Szekernyés János, Piaristák Temesváron, Temesvár, 2009, 48-51.

B 86.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Steiner Rezső (Rudolf, 1854–1945, soproni festő), 1911

vászon, olaj

Veszprém, piarista templom, Kalazanci Szt. József oltára

Repr.: MI, Sk 11, 26; Sk 15, 19a (Surányi Béla készíttette, 1982)

A veszprémi rendház krónikája keletkezéséről a következőt írta: „Egy magát megnevezni nem akaró jótevőnk ifjúsági templomunknak három művészi kivitelű mellékoltárképet ajándékozott. Az egyik kép Kalazanti Szt. Józsefet, a másik bold. Maria Pirotti Pompiliust, a harmadik Jézus[t], a jó pásztort ábrázolja. A képeket Steiner Rudolf akadémiai festő Sopronban készítette. A képek értéke 2400 korona. A megyéspüspök úr Őnagyméltósága Takács József házfőnök urat hatalmazta fel az oltárképek ünnepélyes megáldhatásával. A házfőnök [1911.] april hó 16-án – húsvét vasárnapján – benedikálta a képeket. (A jótevő özv. Racsekné úrnő, dr. Fejérváry József kanonok úr házvezetőnője, tehát hihetőleg maga dr. Fejérváry volt.)” (PMKL, Veszprémi rendház levéltára, Lib. 18, p. 348). Arról azonban a krónika sajnos nem írt, hogy a régi képeknek mi lett a sorsuk.

B 87.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Dudits Andor (1866–1944), 1918

vászon, olaj; 360 × 240 cm

Budapest piarista rendház kápolnája

Repr.: MI, Sk 15, 3b.

A festményen Kal.-t reneszánsz ruhás kisdiákok és angyalok veszik körül. Mindannyian egy oltár előtt állnak és olvasnak. Az oltár tetején, egy reneszánsz trónszék előtt Szűz Mária (kezében ő is nyitott könyvet tart) és a gyermek Jézus állnak, és a lenti olvasókat figyelik. Jobbra két nagyobb diák látható, akiket a festő állítólag Hültl Dezsőről (1870–1946), a rendház és a kápolna tervezőjéről, és bátyjáról Hümér (1868–1940) orvosprofesszorról mintázott. – Miután a kommunista diktatúra évei alatt a kápolnát színházzá alakították át, 1953 és 1992 között a festmény budapesti piarista gimnázium ideiglenes (Mikszáth Kálmán téri) épületének lépcsőházában volt.

B 88.

Kalazanci Szt. József arcképe

ismeretlen festő, 1960/1980

vászon, olaj

Fölirata: „San Jose de Calasanz”.

Simon István (1921–1995) birtokából került a kolozsvári piarista öregdiákokhoz.

Kolozsvár, Báthory István Elméleti Líceum, Piarista Öregdiákok Baráti Körének terme

Repr.: MI, Sk 13, 4-ab.

B 90.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Nagy Sándor (1868–1950), 1926

vászon, olaj; 165 × 110 cm

Eredete: Mernye, piarista rendház kápolnájának oltárképe (1950-ig).

Kecskemét, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 15, 19b; 20.

A rendház egyik inasának, Gálosi Ferencnek visszaemlékezése szerint „a mernyei rendház kápolnájában volt Kalazancius-kép igen nagyon hasonlított Szinger Kornél volt rendfőnök úrra” (Surányi Béla levele Mészáros Imrének, 1983. jún. 17.), de Szinger fönnmaradt fényképei ezt nem támasztják alá. Grafitvázlatát közölte: A piarista diák kis kalauza, 3. kiad., Budapest, 1926, címlap előtt.

B 91.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Pándy Lajos (1895–1957), 1927

vászon, tempera(?); 160 × 100 cm

Budapest, piarista rendház, gimnáziumi igazgatói iroda

Repr.: MI, Sk 11, 5; Sk 15, 15a. Dkmgy (Koltai András, 2009) – Vö. A kegyes-tanítórendiek budapesti főgimnáziumnának értesítője 1926/1927, 2-3 között; A piarista diák kis kalauza, 4. kiad., Budapest, 1929, címlap előtt.

B 92.

Kalazanci Szt. József első áldozása

Nagy Sándor (1868–1950, festő, tervező)–Majoros Károly (*1867, üvegfestő, kivitelező), 1928

üvegablak

Eredete: Mernye, piarista rendház, kápolna (1950-ig).

elpusztult

Repr.: MI, Sk 11, 62; Sk 15, 57a.

„Sikerült megkapnunk 1935 febr.-ban Majoros Károly ablakfestőtől a két mernyei festett ablak kartonját. Ezeket Nagy S. tanácsára paszpartuba tettük és berámáztattuk (32 pengő TV beadványainak terhére)” (PMKL, Budapesti rendház levéltára, Historia domus, 1864-1961, p. 348). - Középső része, sérült állapotban a kecskeméti Bozsó gyűjteményben (Klapka-ház) található.

B 93.

Kalazanci Szt. József utolsó áldozása

Nagy Sándor (1868–1950, festő, tervező)–Majoros Károly (*1867, üvegfestő, kivitelező), 1928

üvegablak

Eredete: Mernye, piarista rendház, kápolna (1950-ig).

elpusztult, töredéke: Kecskemét, Bozsó-gyűjtemény

Repr.: MI, Sk 11, 63; Sk 15, 57b.

B 94a.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Túry Gyula (1866–1932), 1931

papír, vöröskréta; 300 × 150 cm

Kecskemét, piarista rendház (1991 óta a Képzőművészeti Főiskolán)

Repr.: MI, Sk 11, 22a.

A szegedi Fogadalmi templomba készült festmény (A 95) témavázlata.

B 94b.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Túry Gyula (1866–1932), 1931

vászon, olaj; 40×20 cm

Kecskemét, piarista rendház (plébánosi lakás)

Koltai András, 2011.

A szegedi Fogadalmi templomba készült festmény (A 95) színvázlata. A budapesti piarista rendház 1934 novemberében vásárolta meg. „Ez az értékes kis kép a művész halála után egyik rokonához, Hobácsek Árpádnéhoz került, aki azt eladásra fölajánlotta a rendnek. Miután a Házfőnök [Tomek Vince] Agárdy Gyula és Richter Pál rendtársakkal meggyőződött arról, hogy érdemes a képet megszereznünk, 150 pengőért megvette (TV beadványainak terhére).” (PMKL, Budapesti rendház levéltára, Historia domus, 1864-1961, p. 347).

B 95.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Túry Gyula (1866–1932), 1931

vászon, olaj; 250 × 130 cm

Szeged, Fogadalmi templom

Repr.: MI, Sk 11, 20a-b; Sk 15, 45b (fotó: Lovasi Margit 6720 Szeged, Klauzál tér 7. Felújítás alatt: Somogyi u. 20.) – Vö. A piarista diák kis kalauza, 5. kiad., Budapest, 1934, borító.

Biró Vencel a képet így írta le: „Az oktató munka az utcán történik. Az egyik fiú kezében könyv van, abból olvas. Kalazancius magyarázólag emeli jobb kezét, balkezét pedig a fiú hátán tartja. Két másik fiú is könyvet olvas nagy figyelemmel. Újabb fiú jelenik meg, karján kosárral, kiskutyától kisérve. A jelenetet figyeli egy anya is, karján gyermekével. Az ég felhőiben a Szűzanya és a kis Jézus szemléli a kedves jelenetet.” (Biró, Piarista nagyok, 74).

B 96.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Petrasovszky Emmánuel (1902–1976), 1934

secco

Sátoraljaújhely, piarista rendház refektóriuma, mennyezet

Repr.: MI, Sk 11, 56 (1935 körül megjelent képeslap); 57 (színes fénykép, 1980 körül).

A kép a rendház 1934-ben fölújított ebédlőjéánek falfestményei között, a mennyezeten kapott helyet. Neuhauser Frigyes, a képet megrendelő házfőnök a következőt írta a képről: „Ábrázolja Szent Atyánkat, midőn az ifjúságot felajánlja a Boldogságos Szűz Máriának. A különböző korbeli ruhába öltözött gyermekek azt fejezik ki, hogy Kalazanci Szt. József minden idők ifjúságának védőszentje. A kép barokk stílusban készült, hogy az ebédlővel összhangban legyen. Szakértők véleménye szerint az a kép sikerült a legjobban” (PMKL, A sátoraljaúhelyi kegyesrendi ház története, II, 284-286).

B 97.

Kalazanci Szt. József

Kunwald Cézár (1870–1947), 1935

vászon, olaj; 180 × 104 cm

Eredete: Budapest, piarista rendház.

Alsóörs, piarista üdülő, 1995-től a velence-újtelepi Kalazanci Szt. József templomban

Repr.: MI, Sk 15, 35a.

Keletkezéséről Tomek Vince budapesti házfőnök így számolt be a rendház krónikájában: „1935 jan-ban készült el Kunwald Cézárnak Kalazancius-képe, amely a provincialatusi szalónban nyert elhelyezést. Ez a kép először a cassiciacumi Szent Ágoston párja akart lenni, azonban attól eltérő méretei miatt a házban maradt. A kép jó ideje terveződött, s végül is a nyáron és ősszel részben Dániában (a festő onnan nősült, s az év egy részét ott tölti), részben Budapesten elkészült. A vázlatokhoz Schütz Antal és a Hf. többször is hozzászóltak. A művészen kívül elősorban Schütz Antalnak köszönhető, hogy Kalazancius alakja mellől eltűnt minden (először gyerekek voltak mellette, azután a háttérben az egyik ablakból a Szent Péter [bazilika], a másikból pedig a budapesti [piarista] ház volt látható), csak a Szentatya maradt meg. A megfestéshez sok képen kívül a művész elsősorban a halotti maszk alapján készült képet használta, illetve ebből kellett neki rekonstruálnia a 45 év körüli Kalazanciust. Így született meg a kegyesiskolák kezdetén álló, és a jövőbe néző, és nagy hivatását tükröző Kal. A rámát Géberth (IV., Váci utca 40) készítette egy fra angelico-i ráma alapján. (A kép 1000 pengőbe, a ráma 140-be került, s a Kalazancius-alap terhére ment.” (PMKL, Budapesti rendház levéltára, Historia domus, 1864-1961, p. 348).

B 98.

Kalazanci Szt. József és Pirotti Szt. Pompilius

Lőrincz Imre (piarista novícius), 1942

üvegablak

Egykor a váci piarista rendház noviciátusi oratóriumában

elpusztult

Repr.: MI, Sk 11, 19b; Sk 14, 23b

A Kal.-t és Pirotti Szent Pompiliust ábrázoló üvegablak a piarista rendház 1950. évi államosítása után elpusztult.

B 101.

Kalazanci Szt. József diákokkal és napraforgóval

Bánszki Tamás (1892–1971, debreceni rajztanár), 1946

vászon, olaj

Eredete: Debrecen, piarista rendház (1950-ig), majd Taróczky Antal SchP (†1987) őrizte Debrecenben.

Budapest, piarista rendház

Repr.: MI, Sk 11, 51a; Sk 15, 47a.

B 102.

Kalazanci Szt. József és a Szűzanya gyárvárosban

Kákonyi Konstantina (1908-1998), Róma, 1947

vászon, olaj (?)

ismeretlen helyen (Buffalo?)

A festményt Gerencsér István (1913-1993) piarista rendelte meg 1947-ben. Egyik levelében így írt róla: „Az itteni piarista magyar kiállításon a káptalan alkalmával Kákonyi Konstantina nővérrel főleg éppen Rád és Rátok [a tatabányai piarista fiókiskolára] gondolva festettettem meg úgy a Kegyes Iskolák királynőjét: háttérben füstölgő gyárváros, felette apokaliptikus angyalokkal – az apokalipszis szorongó jelképével – előtérben (a kép másik oldalán) teljes fényben és mennyei, de emberi szépségben Szűz Mária. Kalazantius és az ő képében a ma piaristája vezeti a fény felé az apokaliptikus környezetből a gyermekeket, a paupereseket.” (Gerencsér István levele Vass Péternek, Róma, 1948. február 14., vö. Haraszti Mihály, Tatabánya és a piaristák, Bp., 2009 [Magyarország piarista múltjából, 3], 170). – Kákonyi Terézia M. Konstantina (1908-1998) kalocsai iskolanővér, festőművész, Kákonyi Asztrik ferences nővére volt. 1947-ben római ösztöndíjat kapott, és elöljárói tanácsára nem is tért vissza Magyarországra. 1950-től a duluthi (Minnessota, USA) bencés St. Scolastica College rajz-tanszékének vezetője volt. Gerencsér István 1948-ban szintén az Amerikai Egyesült Államokba távozott, Buffalo-ban halt meg.

B 103.

Kalazanci Szt. József gyámolítja a szegény családokat, a Szűzanya és zenélő angyalok oltalma alatt

Dorogi Imre (1890–1976, szegedi rajztanár), 1950

vászon, olaj; 295 × 210 cm

Eredete: Kecskemét, piarista rendház (1990-ig)

Szeged, Fölsővárosi Szent Miklós (minorita) plébániatemplom

Repr.: MI, Sk 11, 27; Sk 15, 39b. – Vö. Piaristák Szegeden, szerk. Apró Ferenc, Szeged, 1996, borító.

B 104.

Kalazanci Szt. József egy diákkal a Szűzanya előtt

Feszty Masa (1895–1979), 1957

vászon, olaj; 250 × 200 cm

A képen látható diák kezépen, papírlapon: „Regina Nostra Mater Clementissima, Congrega, doce, et protegere pueros Toto ex orbe Tibi commendatos.”

Budapest, piarista kápolna folyosója

Repr.: MI, Sk 11, 10; Sk 15, 15b.

A festményt Kal. születésének 400. évfordulójára készíttette a rend. 1957. jún 2-án, a 10 órai szentmise után (amelyen Előd István tartott beszédet „Kalazancius és a szűzmáriás nevelés” címmel) áldotta meg a diákság jelenlétében Sík Sándor tartományfőnök, aki egyúttal a piarista iskolák egész ifjúságát a Kegyes Iskolák királynéjának oltalmába ajánlotta. A fölajánló imádságot Albert István állította össze (PMKL, Budapesti rendház levéltára, Historia domus 1864-1961, p. 554; Piarista Hírek, 1957, 33). A festmény eredetileg a Mikszáth Kálmán téri kápolna szentélyében (az ablakkal szemközti falon) volt, majd 1965-ben, a szembemiséző oltár kialakításakor, a sekrestye előtti folyosóra került (Piarista Hírek, 1965, 71). – A kép hátterében, itáliai tájba helyezve balra a római San Pantaleo rendház, középen pedig a rend akkori két magyarországi iskolája, a kecskeméti és a budapesti látható (pontosabban utóbbinak 1953-ben elvett épülete).

B 105.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Takács István (1901–1985), 1965

freskó

Fölirat a feskó fölött: „Kalazanti Szt. József könyörögj ifjúságunkért”.

Budapest-Mátyásföld, Szt. József plébániatemplom, kereszthajó keleti falán

Repr.: MI, Sk 11, 55; Sk 15, 57c.

B 106.

Kalazanci Szt. József arcképe

Takács István (1901–1985), 1965

vászon, olaj

Budapest, piarista rendház, Albert István szobájában (1991-ig)

Repr.: Sk 15, 47b.

Nagyítás a mátyásföldi plébániatemplom freskójáról, Rajz Mihály (1911–1986) mátyásföldi plébános ajándéka a piarista rendnek.

B 107.

Kalazanci Szt. József arcképe

Keresztes Margit (Benkő Józsefné), 1972

vászon, olaj

Budapest, piarista rendház, noviciátus

Repr.: MI, Sk 11, 57.

A művésznő Benkő Andor sógornője volt, aki két nagy formátumú Kalazancius-képet festett. Az egyik a noviciátusban, a másil Benkő Andor szobájában volt.

B 108.

Kalazanci Szt. József arcképe

Keresztes Margit (Benkő Józsefné), 1972

vászon, olaj

Budapest, piarista rendház, Benkő Andor szobája

Repr.: MI, Sk 14, 21.

B 109.

Kalazanci Szt. József egy diákkal

Mohay Attila, 1982

üvegablak; 118 × 730 cm

Békéscsaba, plébániatemplom

Repr.: MI, Sk 15, 59b.

Gyenes Mihály (1924–1993) piarista, békéscsabai esperes-plébános készíttette.