C. Szobrok és domborművek

C 1.1.

Kalazanci Szt. József meggyógyítja Francesco Turchi kisdiák szemét

Conti Lipót Antal (1708–1773, pesti kőfaragó) műhelye, 1747/1748

mészkőrelief

Kecskemét, piarista templom kapuja fölött

Repr.: Piarista Múzeum, Fényképgyűjtemény. MI, Sk 14, 22.

A munka datálásához az szolgál támaszul, hogy az építkezés számadáskönyve szerint a kőfaragó 1746. jún. 10-én kapta meg a kapu elkészítéséhez az előleget, 1748. máj. 20-án pedig – ekkor „Konti” néven meg is nevezik – a maradék összeget (1746. jún. 10.: „Lapicidae a porta antticip. –25. fl. 20. d.” – „Lapicidae Konti Pestini depositi residui a porta et gradibus altarium – 70 fl. ”: PMKL, Kecskeméti rendház levéltára, Régi korszak [II.8.a], Lib. 3; vö. Szentgyörgyi, Kecskemét, 27). – „A domborművek felfogása, a figurák típusa és finom formázása rokonságot mutat Conti más ismert műveivel, tehát hasonlók a pesti pálos templom szószékének reliefjeihez (1746–48). Az alakok ott is erőteljes plasztikai súllyal szerepelnek, kiemelve pátoszteljes mozdulataikat, és a háttér sekély mélységű építészeti környezete szinte az alapsíkba olvad.” (Jernyei Kiss János, Die Piaristenkirche zu Kecskemét, in Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungariae 39(1997):1-4, 131-164: 152; ld. még: Uő, Adalékok Conti Lipót Antal tevékenységének megítéléséhez, in Ars Hungarica 25[1997]:1-2, 269-288, 284). A datálást pontosíthatja, hogy a dombormű előképéül kétségkívül Giuseppe Zocchi 1747-ben megjelent metszete (vö. A 22.7) szolgált.

C 1.2.

Kalazanci Szt. József a megfulladt csecsemőt anyjának élve adja vissza

Conti Lipót Antal (1708–1773, pesti kőfaragó) műhelye, 1747/1748

mészkőrelief

Kecskemét, piarista templom kapuja fölött

Repr.: Piarista Múzeum, Fényképgyűjtemény. MI, Sk 14, 22.

„Kalazancius ábrázolásának ez az ikonográfiai típusa vált a legkedveltebbé, boldoggá avatása, 1748 után elterjedve. A kecskeméti relief ennek valószínűleg a legkorábbi magyarországi példája. Kalazanci Józsefnek hiteles arcképe is fennmaradt, s kanonizációja után megjelenítésének széles körben ez vált alapjává. … A kapuzat domboművein még a szent idealizált ábrázolása látható, amely ikonográfiailag is megerősítheti az 1748 előtti datálást” (Jernyei Kiss jános, Adalékok Conti Lipót Antal tevékenységének megítéléséhez, in Ars Hungarica 25[1997]:1-2, 269-288, 287). A datálást pontosíthatja, hogy a dombormű előképéül kétségkívül Giuseppe Zocchi 1747-ben megjelent metszete (vö. A 22.9) szolgált.

C 2.

Kalazanci Szt. József romlatlan szívével

Vogerl, Martin (*Bruck, 1714–1770), 1750

gipszstukkó

Nyitra, piarista templom, főoltár

Repr.: DFGy (Legeza László, 2007).

C 3.

Kalazanci Szt. József diákokkal

ismeretlen mester, 1765/1766

mészkő

Kecskemét, piarista templom, homlokzat

Repr.: MI, Sk 11, 35a; Sk 15, 55c. DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. PM 1992, 34. P 2007, 52 (Legeza László, 2007).

Tapolcsányi Gergely provinciális 1765. júl. 6-án tartott kecskeméti vizitációja során engedélyezte, hogy a templom elé szánt „kálvária avagy szobor” alapból fedezzék a torony Szűz Mária, Kalazancius és egy harmadik szobrának elkészítését: „haec pecunia non est pro dote Statuae, sed ut impendantur in statuam aliquam elegantem, …. Indulsi autem, ut in aedificium turris supra memorata cassa convertatur, cum in ea aliunde Statua B. Virginis Mariae, item B. Patris nostri, et adhuc tertia erigendae sint.” (PMKL, Kecskeméti rendház levéltára, Régi korszak [II.8.a], Lib. 12, p. 79; vö. Szentgyörgyi, Kecskemét, 28; Jernyei Kiss János, Die Piaristenkirche zu Kecskemét, in Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungariae 39(1997):1-4, 131-164: 151, 164). – „A rendalapító öreg, kopasz szerzetesként tűnik föl. Felemelt jobbja és szólásra nyíló szája nevelői karakterére utal. Két fiú közelít hozzá, egyikük imára kulcsolja kezét, a másik egy könyvet tart, tehát ők a piarista nevelést összefogó pietas és litterae megtestesítői. A szerzetes gyengéden az egyik fiú fejére teszi a kezét, amely azt jelképezi, hogy a rend valódi szeretettel gondoskodik a rábízott gyerekekről.” (Jernyei Kiss, i. m., 152).

C 4.

Kalazanci Szt. József angyalokkal

Chmelik Mátyás (Vác, 1754/1770), 1755

mészkő

Vác, piarista templom, homlokzat

Repr.: MI, Sk 11, 19a; Sk 15, 32; Sk 15, 33a.

A szobrot eredetileg a templom előtt álló Szentháromság-szoborra szánták, de vita támadt elhelyezése körül. Erről a rendház krónikája ezt írta: „Occurrit hic notandum, quod posteaquam Statua creata fuisset Sanctissimae Trinitatis, interea temporis apparata est etiam statua lapidea B. Patris Fundatoris nostri (ad cuius exolutionem plurimam contulit opera et studium R. P. Innocentius [Dezericzky] exassistens generalis, a plurimis nobis bene cupientibus praetium per lato nostrum positum exoperantis), quam nostri cupiebant adjici Statuis, quibus instructa est moles lapidea, Statua Sanctissimae Trinitatis, annuit in eo quidem enim Reverendissimus Dominus Virth. Sed eo parte, ut statua Domini nostri Patriarche parte sinistra, statua vero Francisci Xaverii in dextra consistat, quod quam nostri nullo pacto admisisse voluerunt. Reverendissumus Dominus Virth a dextris collocavit S. Francisci Xaverii, a sinistris vero S. Aloisii, atque hoc impedimento interveniente postea nostri concluserant, ut consistat in medio frontis sacrae aedis locutia. Quoniam porro frons durante hac controversia neglecta fuerit, et sine albatione constiterit, ut primum Dominus Reverendissimus Virth laudatus paulo Sanctorum satuas eo, quo dicto modo constituisset, mox nostri supplicem libellum ad plenipotentiarum, ut vocant Excellentissimi Archipraesulis Michaelis ab Althan Dominum Reverendissimum Karelli dederunt, qui decrevit dandos imperialis centum, atque ita ingenti fenestra, quae medium frontis sacrae aedis vacuum atque inans occupabat clausa inalbatio adhibeta, primum insigne nostrum Marianum superficiem frontis existimans, tum B. Patris statua in loco, quo conscipitur, positi, denique cancelli lapidei infra statuam B. Patris pro capiendis et excipiendis musicis deservientes, sunt adiecti. Atque ita et controversia tota evanuit, et fronti templi non contemnendus decor accessit, et B. Patri conveniens locus obtigit! Anno 1755, a quo tempore publice modalitatem conspicitur.” = „Itt kell följegyeznünk, hogy miután megalkották a Szentháromság szobrát, ezalatt az idő alatt jelent meg Szent Rendalapítónk kőszobra is (amelynek megvalósulásához nagyon sok munkával és buzgalommal járult hozzá Tisztelendő [Dezericzky] Ince volt generális és asszisztens atya, közülünk sokak által támogatva, akik azt kívánták, hogy ezt az értéket elénk állítsák), amelyet a mieink hozzá kívántak adni a Szentháromság-szoborhoz, amelyet egy kőtömbre szereltek, és ehhez hozzá is járult főtisztelendő Würth [Ferenc, váci kanonok] úr. De abban, hogy a mi Szent Pátriárkánk szobra balról, Xavéri Ferencé pedig jobbról álljon, a mieink semmi módon nem akartak beleegyezni. Würth főtisztelendő úr jobbról Xavéri Szt. Ferencét, balról pedig Szt. Alajosét helyezte el, tehát ezen akadály közbejötte miatt végül am mieink arra jutottak, hogy a templom homlokzatának közepe lesz a megfelelő hely. Minthogy pedig a homlokzat ezen viszály ideje alatt elhanyagolódott, és meszelés nélkül állt, kievéssel miután Würth főtisztelendő úr a szentek dícsért szobrairól az elmondott módon döntött, a mieink Nagynéltóságú Althan Mihály főpásztor meghatalmazottjához, Főtisztelendő Karelli úrhoz kérvényt intéztek, aki elrendelete, hogy 100 birodalmi aranyat adjanak, így tehát a templom homlokzatának közepén a hatalmas ablakot, amely üresen és céltalanul foglalta el a helyet, lezárták és meszelés után először a mi máriás címerünket helyezték el a homlokzat közepén, azután Boldog Atyánk szobrát oda, ahol áll, végül a zenészek megtartására és befogadására szolgáló kőkorlátot tettek a Boldog Atya szobra alá. Aztán így az egész ellentét is eloszlott, a templom homlokzatához nem csekély ékesség járult, és Boldog Atyánknak is méltó hely jutott! Ez az 1755. évben volt, amióta nyilvánosan láthatjuk.” (PMKL, Váci rendház levéltára, Lib. 1, p. 33; magyar fordítása Molnár István alapján, vö. PMKL, Molnár István hagy., Sk 10).

C 5.

Kalazanci Szt. József puttóval

Anton Tabota (1724–1776), 1772/1773

fa, aranyozott

Győr, székesegyház, Szent István vértanú oltára

Repr.: MI, Sk 15, 41b (Lőrincz Imre felvétele, 1982). – Vö. PM 1992, 35.

Tabota a Szt. István oltár szobrait 230 ft-ért faragta ki (vö. Bedy Vince, A győri székesegyház története, Győr, 1936, 23-24). Egyéb magyarországi munkáiról: Jávor Anna, Leicher, Tabota és Cimbal Martonvásáron, in MűÉ 39(1990), 204-214; Serfőző Szabolcs, A győri székesegyház Szűz Mária-kegyoltára, in MűÉ 48(1999), 87-111:99-100, 102.

C 6.

Kalazanci Szt. József

ismeretlen mester, 1774

kő

Egykor a podolini temetőben állt.

lappang

A podolini rendház krónikája a szerint Wisnikovsky (Wisnicovscius) Antal (†1774) leibici plébános, a rendház egyik jótevője állíttatta: „statua lapidea Sancti Patri Nostri de novo in caemeterio impensis ejus hoc anno post obitum ejus erecta” (PMKL, Acta domus Podolinensis, Lib. 19, p. 10).

C 7.

Kalazanci Szt. József egy diákkal

ismeretlen tiroli mester, 1850/1900

fa, festett

Trencsén, piarista templom

Repr.: MI, Sk 12, 17.

C 8.

Kalazanci Szt. József

ismeretlen mester, 1890/1910

fa, festett

Eredete: Debrecen, piarista rendház kápolnája (1948-ig), majd Budapest-Mátyásföld, plébániatemplom (1962-ig).

Vác, Fehérek temploma

Repr.: MI, Sk 14, 23a; Sk 15, 58a.

C 9.

Kalazanci Szt. József

ismeretlen mester, 1906

fa, festett

Breznóbánya, piarista rendház kápolnája

Repr.: DFGy (Koltai András, 2007).

A szobrot föltehetően Matunák Mihály plébános készíttette, miután 1906-ban restauráltatta a piarista rendház kápolnáját. 1906. ápr. 24-én arról írt Friedreich Endrének, hogy „a teljesen korhadt s 1708-ból való Kalazanti Sz. József oltárára és szobrára fedezet nem maradt. Az oltárépítő hajlandó 700 koronáért új szobrot és oltárt építeni, illetve készíteni. De hol vegyek ekkora összeget a nemes célra? Mert én, mint a piaristák volt növendéke s mindenkor nagy tisztelőjük, a piaristák emlékét fenn akarnám itt Breznóbányán az által is tartani, hogy Kalazanti Szent Józsefnek új szobrát és oltárát szeretném elkészíttetni.” (PMKL, Friedreich Endre hagy, Levelezés). Úgy látszik, hogy e tervéből az új oltár nem, csak az új szobor valósult meg, az „1708-ból” való régi oltár és szobor pedig tönkrement.

C 11.

Kalazanci Szt. József diákokkal a Szűzanya előtt

Mayer'sche Hofkunstanstalt (München), 1911

márvány; 145 × 180 cm

Temesvár, piarista kápolna

Repr.: MI, Sk 13, 7. DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. P 2007, 173 (Legeza László, 2007).

A mellékoltárt párjával együtt a müncheni Mayer'sche Hofkunstanstalt cég készítette. A cég vezetője ekkor Franz Borgias Mayer (1848–1926) volt, az összeszerelést 1911 novemberében a helyszínen Paul Müller irányította, de a dombormű tervezője és alkotója név szerint nem ismert. Ld. még: Mihoc, Diana–Ciobotaru, Dan Leopold, Capela gimnaziului piarist din Timişoara – obiectiv architectonic „stil 1900”, in Analele Banatului, Artă, Serie nouă, 2(1997); Szekernyés János, Piaristák Temesváron, Temesvár, 2009, 48-51.

C 12.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Kapás Sándor (*Vác, 1867), 1913

márvány

Vác, piarista templom

Repr.: MI, Sk 11, 18; Sk 15, 31b. DKMGy.

A vatikáni Szt. Péter bazilikában 1755-ben fölállított, Innozenzio Spinazzi által készített szobor (A 24) kompozíciója alapján készült. – Keletkezéséről a váci rendház krónikája a következőket írta: „ Egy jámbor házaspár templomunk részére Kapás László [!Sándor] szobrászművésszel elkészíttette Kal. Szt. Józsefnek szobrát, mely mása a Rómában, a Vatikánben levő szobornak. Kívánságukra egy persely helyeztetett el a szobor mellett „Szegénysorsú jó tanulók segítésére”, a persely felállítását az Egyházmegyei Főhatóság 5269/1913. nov. 2. sz. leirattal engedélyezte.”

C 13.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Radnai Béla (1873–1923), 1916

gipszminta

Budapest, piarista gimnázium

Repr.: MI, Sk 11, 60b; Sk 15, 49a.

A budapest-belvárosi piarista épületre készült szoborcsoport gipszmintája.

C 14.

Kalazanci Szt. József diákokkal

Radnai Béla (1873–1923)–Gabai Sándor (1867–1940), 1916

kő

Budapest, piarista gimnázium Váci utcai homlokzatán

Repr.: DFGy (Legeza László, 2007). – Vö. P 2007, 70 (Legeza László, 2007).

Radnai Béla gipszmintája alapján Gabai Sándor faragta ki haraszti kemény kőből, háromszoros nagyításban.

C 15.

Kalazanci Szt. József két diákkal

Margó Ede (1872–1946), 1926

kő; 290 cm magas

Eredete: Debrecen, piarista gimnázium előterében (1948-ig), majd a Szent Anna templom folyosóján (2007-ig).

Debrecen, Szent József gimnázium és Szent Anna templom között

Repr.: MI, Sk 11, 33; 52b; Sk 15, 49c (fotó: Kubinyi, 1986). DFGy (Legeza László, 2007).

Lindenberger János debreceni apostoli helynök állíttatta Lukáts József piarista igazgató kérésére a gimnázium előcsarnokába. Az iskola 1948. évi államosítása után a szomszédos Szent Anna templom oldalfolyosóján volt, mert 2007-ben a templom és a gimnázium közötti kertben állították föl. A szoborról Bánszki Tamás (gimnáziumi rajztanár) tusrajzot (A 66) készített.

C 16.

Kalazanci Szt. József egy diákkal

ismeretlen mester, 1935

fa, festett

Nagykanizsa, piarista templom