Kalazanci Szent József – Szobrok és képek

A piarista diák kis kalauza, 7. kiad. Bp., 1943, 19-20. A kis kalauzban a Sebes Ferenc által szerkesztett 1926. évi 3. kiadástól szerepelt Kalazanci Szent József életrajzának végén legfontosabb képeinek és szobrainak fölsorolása, kiadásonként bővülő szöveggel, amelyek Tomek Vincétől származnak (1934-től ő szerkesztette az újabb kiadásokat). Az alábbikaban a legutolsó, 1943. évi szöveg olvasható, [szögletes zárójelben] azokkal a kiegészítésekkel, amelyeket Walter János generális asszisztens javasolt az 1939. évi 6. kiadáshoz (PMKL, MTÚL, Vegyes ügyek, A Piarista diák kis kalauza 6. és 7. kiadásával kapcs. iratok), de a szerkesztő, Tomek Vince nem vett figyelembe.

A máltai püspök által festetett kép másolata, amely Kalazanci Szt. Józsefet 87 éves korában ábrázolja (Róma, San Pantaleo rendház)

[Mostani nagyságok könnyen gondolkodhatnak arról, hogy megörökítsék magukat a jövő nemzedékek számára, mert modellt ülnek, s a fényképezőgép is segít a művészetnek. A világ szemében arra érdemes nagyságokat régen is megörökítették a festők, de kevesebbet törődtek a szenttel, akinek ezen kívül annyira nem volt arra gondja, hogy megörökítse magát, hogy inkább teljesen elenyészni kívánt. Ezért amilyen tisztán és élesen áll előttünk némely szent szellemi arcképe, annyira homályosak arcvonásai. Kalazanci Szt. József is megjelenik előttünk egész szellemi nagyságával, ha munkáját személjük és sok kötetet kitevő leveleit olvassuk, de nem oly könnyű igazi arcépét bírni.]

A művészek közül sokak lelkét megihlette Kalazanci Szent József nemes alakja. Műveiknek két forrása van. Az egyik az a kép, amelyet Belaguer Mihály máltai püspök 1644-ben Rómában úgy készíttetett el, hogy az ebédre meghívott 87 éves Kalazancius arcvonásait a szomszéd szobából titokban egy festővel örökíttette meg. [Azután mindjárt holta után elkészült] a szentnek ma is meglévő halotti maszkja [A 23].

[Szobrok]

A római Szent Péter-bazilikában a rendalapítók sorában [közel a piarista gyóntatószékhez található] Kalazancius márványszobra is (1753) ifjabb Spinacci római szobrásztól. [Aki jól megnézi a szobrot, az S. betű helyén elmosódott B. betűt lát. XIV. Benedek pápa kivételesen a még beatus Kalazanciusnak már szobrot engedélyezett.] A váci piarista templom Kalazancius-szobra Kapás S. sikerült alkotása (1913) [C 12]. A budapesti rendház átjárója felett álló szép Kalazancius-szoborcsoport Radnai Béla műve (1916) [C 14]. A debreceni piarista reálgimnázium csarnokát Margó Ede szobrász műve díszíti (1926) [C 15].

[Festmények]

Giovanni Morandi festménye, 1660 (Róma, San Pantaleo rendház)

A leghűbbnek ismert Kalazancius-arcképet Morandi János firenzei festő [1622–1707] készítette 1660-ban (ld. e könyvecske 6. kiadásának elején [vö. Ephem. Cal. 1932, 153]), a [legismertebb] pedig Luca Giordano (1632–1704) neves olasz mestertől való.

Maulbertsch Antal kiváló osztrák festőnek (1724- 1796) értékes képe a tatai piarista múzeumban van, [B 12] a váci székesegyház kupoláját díszítő freskóján pedig látható Kalazancius is [B 14]. A tatai piarista-kápolna főoltárának képe Vincenzo Millione nevű olasz festő alkotása (1771) [B 13].

A madridi San Antón-kollégiumban látható Goya (1746-1828) híres szép festménye: Kalazanci Szent József utolsó áldozása.

Schwartz József pesti festőnek a pesti piaristák számára készített képén (1819) a rendalapító előtt – Maulbertsch tatai képéhez és más képekhez hasonlóan – magyarruhás fiúk állnak. [B 50] Hofrichter Józsefnek a régi pesti piaristakápolna részére 1881-ben festett és jelenleg a Kalazantínum kápolnájában látható képén a szentet egy-egy magyar, lengyel, osztrák, olasz és spanyol diák veszi körül [B 70].

A budapesti [Szt.] Erzsébet-templom Kalazancius ablaka Roth Miksa [festése] (1900) [B 75]. A budapesti piarista kápolna főoltárképét Dudits Andor festette (1916) [B 87]. A budapesti gimnázium igazgatói irodájának Kalazancius-képe Pándy Lajos műve (1927) [B 91]. Nagy Sándor készítette a mernyei kápolna Kalazancius oltárképét (1926) [B 90], s rajzolta a két festett ablakot, melyek Kalazancius első és utolsó áldozását ábrázolják (1928) [B 92, B 93]. A szegedi fogadalmi templom Kalazancius-képe Túry Gyula alkotása (1931) [B 95]. A sátoraljaújhelyi rendház ebédlőjének freskóját Petrasovszky Emmanuel festette (1934) [B 96]. Kunwald Cézár Kalazanciusa a budapesti rendház tulajdona (1935) [B 97].

A magyar rendtartomány legrégibb Kalazancius-képe az az 1660 táján Rómában készült rézmetszet, amely az 1684. évi podolini tűzvész alkalmával csodálatos módon épségben maradt, és jelenleg a Piarista Múzeumban látható (lásd e könyvecske elején) [A 1].